Kiszámolták, hány idegen civilizáció lehet a galaxisban
A Nottinghami Egyetem kutatói néhány éve publikált tanulmányukban arra jutottak, hogy akár 36 intelligens, kommunikációra képes idegen civilizáció is létezhet a galaxisunkban – feltéve, hogy az élet más bolygókon is a Földhöz hasonló módon fejlődik.
A The Astrophysical Journal tudományos szaklapban megjelent tanulmány az evolúciót követte végig kozmikus léptékben. Az asztrofizikusok abból indultak ki, hogy az idegen bolygókon is körülbelül ötmilliárd év alatt alakulhat ki élet. Az úgynevezett Asztrobiológiai Kopernikuszi Limiteket számolva – vagyis azt vizsgálva, mennyi ideje van az intelligens élet kialakulására –, majd ezt összevetve a bolygó körüli csillag fémtartalmával és a civilizáció potenciális fejlettségével, 36 kommunikációra képes civilizáció jött ki a számításokból.
A kutatók elmélete szerint ezek a civilizációk megpróbálhatnak kommunikálni velünk, de átlagosan 17 ezer fényévnyire lehetnek, így jeleik nem érnek el minket. Az is elképzelhető, hogy csak mi vagyunk a galaxisban, vagy hogy korábban éltek mások, de nem élték túl a viszontagságokat.
Egyelőre nincs válasz az alapkérdésre
Fockter Zoltán csillagász szerint egyelőre nincs válasz arra, egyedül vagyunk-e az univerzumban. Jelenleg semmilyen információnk nincs idegen civilizációkról sem a galaxisunkban, sem azon túl.
Az ősi földönkívüliek elmélete népszerűbb, mint valaha, mert még mindig rengeteg régi rejtély létezik, amelyekre nem tudjuk a magyarázatot. Fockter szerint azonban inkább áltudományos hipotézisek azok, amelyek a piramisokat, a Húsvét-szigetek kőszobrait vagy a Nazca-vonalakat ufóelméletekkel próbálják magyarázni. A Nazca-vonalakról például egyesek azt tartják, hogy csak magasból nézve készülhettek, és „a világ legnagyobb csillagászati könyvének” nevezik, mert a nyomok a csillagok és csillagképek helyzetét jelzik az év különböző időszakaiban, amit a vetés és az aratás idejének meghatározására használtak. Egy újabb elmélet szerint ezek az önmagukba visszatérő ösvények valójában zarándokutak voltak.
Az ősi földönkívüliek elméletében hívők szerint a különböző kultúrák vallásai nem isteneket, hanem az űrből érkezett földönkívülieket ábrázoltak istenekként. Fockter szerint azonban ezek az ötletek tudományosan nem vehetők komolyan, és érdemes elkülöníteni az igazán tudományos elméleteket az áltudományosoktól. A különbség abban rejlik, hogy a tudományos elmélet cáfolható, az áltudományos nem.
Óriási távolságok, kevés bizonyíték
Fockter Zoltán szerint óriási távolságok vannak odakint, és nagyon nehéz messzire eljutni, ő mégis hisz abban, hogy van élet a földön kívül, bár erre nincs adat, a valószínűségek erre mutatnak. Egyelőre azonban ez pusztán egyéni hit kérdése.
Bizonyítékok azért sincsenek, mert amikor másokat keresünk, magunkból indulunk ki, a saját életfeltételeinkből. Pedig nem biztos, hogy a kinti organizmusok ugyanúgy működnek, mint mi. Az alapkérdés az, hogy mi az élet. A NASA meghatározása szerint darwini evolúcióra képes kémiai rendszer. Anyagcserére képesnek kell lennie, és a szaporodás is feltétel.
Az UFO ugyanakkor nem egyenlő a földönkívüli élőlénnyel: az ufónak nézett dolgok lehetnek – és sokszor azok is – repülők, űrállomások vagy meteorológiai mérőrendszerek. A Pentagon dokumentumai között vannak érdekes dolgok a földön kívüli életről, de ezek sem bizonyítékok.
A földön kívüli élet kutatásának komoly tudománya van, ez az asztrobiológia területe, és vannak módszerek is, amelyek segíthetnek eldönteni, hogy van-e élet. A K218B bolygónál például kimutatták a James Webb űrtávcsővel a dimetil-szulfidot, amely itt a Földön csak élőlények által kerül a légkörbe. Mivel ismereteink szerint élő organizmusok hozzák létre, a K218B gyanús, de olyan messze van, hogy nem lehet megbizonyosodni a vegyület forrásáról.
Több elmélet a csend magyarázatára
Több elmélet is létezik arra, miért nem kaptunk még jelet – ez a Fermi-paradoxon. A sötét erdő elmélet szerint az univerzum hemzseg az élettől, de csöndben van mindenki. Az is igaz lehet, hogy ha egy civilizáció eljut egy bizonyos intelligenciaszintre, megtámadhatja a gyengébb civilizációkat, vagy elég okos ahhoz, hogy óvatos legyen. Ezért sok csillagász is úgy gondolja, nem biztos, hogy jó sok jelet kiküldeni az űrbe – ki tudja, ezzel kit vagy mit szabadítunk magunkra.
