Ha az örökösök nemet mondanak, a vagyon és az adósság is az államé lesz
Bár viszonylag ritkán fordul elő, évente mintegy másfélezer hagyatéki ügyben végül az államhoz kerül az elhunyt vagyona – és vele együtt az adóssága is. 2023 óta a belföldi ingatlanokat egyes esetekben a települési önkormányzat örökli. Pedig örökös hiányában sem kell feltétlenül a véletlenre bízni, mi legyen azzal, amit egy élet alatt felépítettünk.
Az összes haláleset alig egy százalékánál indul olyan hagyatéki eljárás, amelyben nincs sem végrendelet, sem törvényes örökös, vagy valamennyi örökös visszautasította a hagyatékot. Ha valaki végintézkedés nélkül hunyt el, alapesetben a törvényes öröklés szabályai alapján a hozzátartozói – elsősorban a leszármazói, illetve bizonyos esetekben a házastársa, a szülei és más rokonai – örökölnek. Ezért csak ritkán fordul elő, hogy végül az államhoz kerül valakinek a vagyona vagy az adóssága.
Nem nagy üzlet az államnak
Az örökös nélküli hagyatéki eljárásokban az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) jár el. Évente hozzávetőlegesen másfélezer olyan hagyatéki ügy van, amelyben az elhunytnak nem lelhetők fel az örökösei, vagy azok visszautasították a hagyaték átvételét, és így az állam lett az örökös. Azért nem állnak rendelkezésre pontosabb adatok, mert nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy az öröklés útján állami tulajdonba került vagyonelemeket külön, öröklési jogcímenként nyilvántartsák.
Ezzel együtt az öröklés nem nagy üzlet az államnak: 2020-ban például nagyobb adósságot örökölt, mint vagyont. Ráadásul 2023. július 1-je óta az állam mellett megjelentek a települési önkormányzatok is. A Polgári törvénykönyv ugyanis kimondja: amennyiben az elhunyt örökhagyónak nincs örököse, a tulajdonát képező belföldi ingatlant és az abban található ingóságokat nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örökli.
A települési önkormányzat törvényes öröklése esetén minden olyan, a hagyaték tárgyát képező ingatlanon található ingó dolognál, amelynek a tulajdonjoga nem állapítható meg, vélelmezni kell azt, hogy az örökhagyó tulajdonában állt halálakor. Ugyanakkor ez a szabály kizárólag az ingatlanokra és az abban levő vagyontárgyakra vonatkozik, vagyis az utcán álló személyautóra, cégre vagy bankszámlára már nem. Ahogy a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földekre, eszközökre, állatállományra stb. sem, mert ezeket – más örökös hiányában – az állam örökli. Még egy csavar: az önkormányzat mondhatja azt, hogy köszöni, de nem kér az örökségből, ugyanezt az állam már nem teheti meg: az örökséget az adósságokkal együtt is el kell fogadnia.
Örökhagyó számára fontos cél
A közjegyzők tapasztalatai szerint többféle oka lehet annak, hogy az államra száll a hagyaték. Az olyan elöregedő falvakban, ahol az elhunytnak nem született gyermeke, továbbá nincsen egyéb törvényes örököse sem, gyakoribb, hogy a települési önkormányzatra száll át az ingatlan. Ha a hagyatékban több a tartozás, mint a vagyon, a számításba jövő örökösök gyakran visszautasítják az örökséget. És ha emiatt nem marad más örökös, a hagyaték az államra száll.
Ha valakinek nincs örököse, attól még nem kell a véletlenre bíznia, mi történjen a vagyonával. Végrendeletben örökösként nemcsak családtag, távoli rokon vagy ismerős, hanem alapítvány, egyesület, egyházi vagy más jogi személy is megnevezhető. A vagyon egy része vagy akár egésze olyan célt szolgálhat, amely az örökhagyó számára fontos volt életében is: gyermekek támogatását, betegellátást, karitatív munkát, tudományos kutatást vagy más közhasznú ügyet.
Célszerű előzetesen egyeztetni a kiválasztott szervezettel, és egy másik, úgynevezett helyettes örököst is megnevezni arra az esetre, ha a szervezet az öröklés megnyílásakor már nem létezne, vagy az örökséget visszautasítaná. A végrendelet elkészítése előtt pedig érdemes közjegyző vagy öröklési jogban jártas ügyvéd segítségét kérni, hogy az megfeleljen a formai követelményeknek, a kijelölt szervezet egyértelműen beazonosítható legyen, és az örökhagyó akarata később valóban érvényesüljön.
