Zenés dráma mutatja meg, mit tesz egy gyerekkel a szülői kontroll
Az Alíz – engedd szépen, hogy megegyelek című zenés dráma Lewis Carroll klasszikusának világát használja kiindulópontként, de nem könnyed gyerekmesét, hanem sötét, nyugtalanító felnövéstörténetet visz színpadra. A FÜGE és az Orlai Produkció közös előadását az Átriumban mutatták be Pető Kata főszereplésével.
A történet középpontjában a kamaszodó Alíz áll, akit szülei a Wonderland Lélekparkba visznek. A hely vezetője, Dr. Antal Edit azt ígéri, hogy a szomorú gyerekeket újra boldoggá teszi. Alíz azonban nem egyszerűen szomorú: a család szemében valami nagy baj lehet vele, hiszen korábbi kiváló iskolai teljesítménye romlani kezdett, ezért „meg kell őt szerelni”. A szülők számára nemcsak a lány lelkiállapota jelent problémát, hanem az is, hogy a család társadalmi megítélésén csorba ne essen.
A darab központi kérdése, hogy a szülőknek kiszolgáltatott gyermek választási szabadságát elnyomhatja-e büntetlenül a „csak jót akaró” szülők akarata. A Wonderland egyszerre meseország és intézmény: a klinikai fehérségből színes mesebirodalmat varázsoló közeg első látásra játékosnak tűnik, de a szóban szeretetet és gondoskodást hirdető intézmény mögött az erőszak, a kontroll, a birtoklás és a feltétlen engedelmesség megkövetelése rajzolódik ki.
A címbeli felszólítás – „engedd szépen, hogy megegyelek” – jól összefoglalja ezt a kettősséget, a gügyögésbe csomagolt fenyegetést. A történetben adott egy leánygyermek, aki bízik a felnőttekben, azok pedig nem vigyáznak rá: az ő érdekeire hivatkozva zárják és gyógyszerezik be, és hol kedvesebben, hol erélyesebben próbálják megértetni vele, milyennek kellene lennie. Miközben a szülők csak Alíz javát akarják, a legnagyobb traumáktól nemhogy nem tudják megvédeni, hanem egyenesen ők taszítják bele.
Az előadás a mesés motívumokat a rendszerváltás utáni magyar valóság, illetve a kilencvenes évek atmoszférája felől értelmezi. Az alkotók korábban a Jurányi Házban sikerrel játszott MILF című előadáson is együtt dolgoztak, és az új darabban ismét a családi viszonyok, a társadalmi elvárások és az egyén szabadságának kérdése kerül a középpontba.
A darab szerzői Kovács Viktor és Kovács Dominik, a rendező-koreográfus Gergye Krisztián, aki szereplőként is részt vesz az előadásban: többek között Alíz apját, a Macskát, a Tökalsót és a Hernyót játssza. A négy színészre épülő szereposztás sokféle karaktert jelenít meg. A címszerepben Pető Kata látható, aki Alíz mellett a Nyúl figuráját is eljátssza. Hernádi Judit az anya mellett Dr. Antal Editet, a gonosz és szívtelen Szívkirálynőt, valamint Porkolábnét is megformálja, míg Rohonyi Barnabás a Kalapos, Freud, a Szívfelső és a Hernyó szerepében jelenik meg.
A mesei világ és a nyugtalanító családi történet kettősét nemcsak a színészi játék és a mozgás, hanem a zenei világ is erősíti. A zenét Matisz Flóra Lili és Tarr Bernadett szerezte, a jelmezeket Nagy Fruzsina tervezte, a látványon pedig együtt dolgozott Gergye Krisztián, Isépy Andor, Jankovich Eszter és Pető Kata.
A FÜGE Produkció, az Orlai Produkció, a Gergye Krisztián Társulata és az Átrium együttműködésében létrejött előadás a mese, a tánc, a zene és a kortárs dráma eszközeivel állít színpadra egy rémmesét, ami csak a szavak szintjén szól a szeretetről.
