Az igazi férfi nem sörözik, hanem joghurtozik, ahogy Dzsingisz kán katonái
A joghurtban lévő baktériumok gyulladáscsökkentő hatásúak, támogatják a bél nyálkahártyáját. A fehérjében, probiotikumban és kalciumban gazdag joghurtot régóta összefüggésbe hozzák a csontok erejével, a bélrendszer egészségével, sőt még a testsúly szabályozásával is. Az egészséges táplálkozás egyik alapkövének tartják, tehát mindenképpen érdemes beépíteni az étrendünkbe.
Dzsingisz kán mongol császárnak már a 12. század végén és a 13. század elején meggyőződése volt, hogy a joghurt erőt és bátorságot ad katonáinak. A sereg erjesztett kancatejből készült italként fogyasztotta és terjesztette el a joghurtot (vagy az ahhoz hasonló kumiszt) a hódítások során. A lovasíjász katonák bőrtömlőkben könnyen szállították a tejet, ami a lovak oldalát verdesve a melegben magától megerjedt és joghurttá alakult.
Ha nincs lovunk, akkor is készíthetünk joghurtot, feltéve, ha van a kamránkban pár üvegnyi hasznos baktérium, a felforralt tej beoltásával születik ugyanis a joghurt. Gyulladáscsökkentő baktériumai támogatják a bél nyálkahártyáját, azonban nem maradnak meg ott, csak áthaladnak a szervezeten. Ezzel szemben a kefirben található élőflórák megmaradnak, probiotikus hatása erősebb. A joghurt sűrűbb és krémesebb, a kefir folyékonyabb és savanykásabb.
A natúr görög joghurt azon kevés élelmiszerek egyike, melyek mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazzák. Ezek a vegyületek együttesen alkotják azokat a fehérjéket, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges szervezet számára. Így lehet a görög joghurt az egyik legtökéletesebb fehérjeforrás. A natúr görög joghurt tejből vagy tejszínből, illetve élőflórákból áll. Szuper, teljes értékű élelmiszer, amiben több fehérje található, mint a sima natúr joghurtban, de rengeteg vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, kiváló kalcium-, kálium-, cink-, B6- és B12-vitamin-forrás.
A görög joghurtban a fehérjék, a vitaminok és a probiotikus kultúrák is magasabb számban fordulnak elő, miközben jóval kevesebb laktózt tartalmaz a normál joghurtoknál. A görög joghurt állítólag a hosszú élettartamhoz is hozzájárul, az egyik híres kék zóna, a görögországi Ikaria lakói a görög joghurtot tej helyett naponta kétszer fogyasztják, ami magas probiotikum- és vitamintartalmának köszönhetően az immunrendszer erősítésében is fontos szerepet játszik. A kutatások szerint, mivel a joghurt a tehéntej kétféle baktériumának erjesztéséből készül, aminek során a laktóz tejsavvá alakul át, azok is fogyaszthatják, akik laktózintoleranciában szenvednek.
Egy metaanalízis kimutatta, hogy a probiotikus joghurt valójában csökkentheti az LDL-koleszterinszintet enyhe vagy közepesen magas koleszterinszintű embereknél, míg a nagyszabású megfigyeléses vizsgálatok azt sugallják, hogy azok, akik rendszeresen fogyasztanak joghurtot, általában jobb szív egészséggel rendelkeznek. Nagyszabású amerikai vizsgálatokban a heti legalább ötszöri joghurtfogyasztás csökkenti a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – férfiaknál 4 százalékkal jobban, mint a nőknél.
Egy nagyszabású dán tanulmány megállapította, hogy az alacsony és magas zsírtartalmú tej teljes zsírtartalmú joghurttal való helyettesítése 11-13 százalékkal alacsonyabb szívbetegség kockázattal járt együtt. Ezek az eredmények jól illusztrálják az úgynevezett „élelmiszer-mátrix hatást”, aminek lényege, hogy egy teljes értékű élelmiszer egészségügyi hatásai nem jósolhatók meg egyetlen tápanyag, például a telített zsír mennyiségéből. Az eredményeket befolyásolhatják más változók is, a jellemző étrend, az életmód és a társadalmi-gazdasági tényezők. Az biztos, hogy a natúr (görög) joghurt dióval, mézzel, magvakkal, gyümölcsökkel hatásosan támogatja az immunrendszert és biztosítja a fehérjebevitelt is.
