Meglepő kutatási eredmény: a cigarettafüst egyik összetevője védhet a Parkinson-kór ellen
A dohányzás felszámolása az egyik leghatékonyabb lépés lehet az emberi élet meghosszabbításáért – tartják az orvosok. A cigarettafüst a tüdőrák, az érszűkület, a szívinfarktus és a stroke első számú felhajtóereje, amely globálisan évente milliók életét követeli. Egyetlen olyan súlyos betegség van, amely évtizedek óta szembemegy minden statisztikai és biológiai logikával: a klinikai megfigyelések szerint a rendszeresen dohányzók körében szignifikánsan alacsonyabb arányban alakul ki a Parkinson-kór.
A jelenség biokémiai hátterét eddig homály fedte. A kutatók leggyakrabban a nikotin idegvédő hatására gyanakodtak, vagy statisztikai anomáliának tekintették a jelenséget. A JAMA Neurology folyóiratban frissen publikált, nagyszabású tanulmány azonban konkrét válasszal állt elő: a védőhatás mögött az égéstermékek egyik leghalálosabb összetevője, a szén-monoxid (CO) állhat.
A csendes gyilkos másik arca
A szén-monoxidot a közvélemény leginkább csendes gyilkosként ismeri. Íztelen, színtelen, szagtalan gáz, amely magas koncentrációban a hemoglobinhoz kötődve kiszorítja az oxigént a véráramból, szöveti oxigénhiányt és perceken belüli eszméletvesztést, majd halált okoz. Az éremnek azonban van egy másik oldala is: az emberi test rendkívül finom egyensúlyban maga is termel mikroszkopikus mennyiségű szén-monoxidot, amely szerepet játszik az oxidatív sejtkárosodások kivédésében és a belső gyulladások csillapításában.
A Parkinson-kór lényege a középagyban lévő feketeállomány idegsejtjeinek fokozatos, visszafordíthatatlan pusztulása. Mivel ezek a neuronok felelnek a mozgáskoordinációhoz nélkülözhetetlen dopamin előállításáért, pusztulásuk nyomán alakulnak ki a betegség jól ismert tünetei: a végtagok nyugalmi remegése, a merevség és a mozgás lassulása. Clara Bueno Lopez, az Oxfordi Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője rámutatott: alacsony koncentrációban a szén-monoxid képes aktiválni bizonyos idegvédő biokémiai útvonalakat. Ezek a folyamatok mérséklik a központi idegrendszer krónikus mikrogyulladásait, így védőpajzsot vonhatnak a sérülékeny dopaminerg neuronok köré, még azelőtt, hogy a degeneráció beindulna.
Félmillió ember adatai igazolták a feltételezést
A kutatócsoport több mint 500 ezer kínai felnőtt egészségügyi mutatóit követte nyomon tizenkét éven keresztül. A helyszínválasztás nem véletlen, Kínában ugyanis a felnőtt lakosság csaknem negyede dohányzik – ezen belül a férfiak körében a dohányzók aránya megközelíti az 50 százalékot –, szemben például az Egyesült Államok tíz százalék alatti átlagával. Magyarországon ez a mutató a KSH 2025-ös mérései alapján körülbelül 21 százalékon áll.
A hosszú távú követés igazolta a dohányzás romboló természetét: a dohányosok körében meredeken emelkedett a tüdőrák, az érrendszeri elzáródások és az általános halálozás gyakorisága. Ezzel párhuzamosan azonban a Parkinson-kór kockázata náluk látványosan alacsonyabb maradt. A kutatás legfontosabb eredménye a nemdohányzóknál mutatkozott meg: a kutatók a dohányzástól függetlenül is megvizsgálták a kilélegzett CO szintjét, és azoknál, akik soha nem dohányoztak, a magasabb CO-szint szintén alacsonyabb Parkinson-kockázattal járt. Náluk mindez anélkül ment végbe, hogy megnőtt volna a daganatos vagy keringési betegségek esélye. A hatás ugyanakkor kizárólag a Parkinsonra korlátozódott, az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák előfordulására semmilyen védelmet nem nyújtott a gáz jelenléte.
Új korszak nyílhat a kezelésben
A felfedezés időzítése kedvező: a legfrissebb előrejelzések szerint a népesség elöregedésével a Parkinson-kóros esetek száma 2050-re megduplázódhat, elérve a globális 25 milliós betegszámot. A jelenlegi kezelések elsősorban a tünetek enyhítésére szolgálnak, mivel egyelőre nincs bizonyított, a dopaminerg neuronok pusztulását érdemben lassító vagy megállító betegségmódosító terápia.
A Harvard Medical School szakemberei dr. Michael A. Schwarzschild vezetésével már jelenleg is olyan klinikai vizsgálatot folytatnak, amelyben azt vizsgálják, hogy az alacsony dózisú, szájon át alkalmazott CO-készítmények biztonságosan és megfelelően adagolhatóak-e Parkinson-kórban, illetve milyen biológiai hatásokat váltanak ki. Bár az oxfordi eredmények fontos humán alapot szolgáltatnak a CO terápiás alkalmazásának vizsgálatához, az orvosok és kutatók óva intenek mindenkit a téves következtetésektől: az eredmények véletlenül sem jelentik azt, hogy rá kellene gyújtani a megelőzés érdekében. A cigarettafüst több ezer karcinogén és érkárosító méreganyagot tartalmaz, amelyek pusztítása nagyságrendekkel felülmúlja a véletlenszerűen jelentkező védőhatást. A tudomány célja most az, hogy a szén-monoxid jótékony molekuláris mechanizmusát izolálja, és egy biztonságos, célzott gyógyszer formájában adja oda a betegeknek – füst, hamu és rákkockázat nélkül.
