Rusvai Miklós: Heteken belül a koronavírus indítja az idei őszi járványhullámot
A szokatlan mértékű kánikulát követően szeptember közepén megérkezett a hűvös idő, ami az iskolakezdéssel párosulva menetrendszerűen hozza magával az őszi járványszezont. Dr. Rusvai Miklós víruskutató a Kibeszélő című műsorban elemezte a legfrissebb adatokat, felvázolta az előttünk álló hetek légzőszervi betegségeivel kapcsolatos kilátásait, valamint beszélt a hazánkat és Európát fenyegető egyéb vírusfertőzésekről is.
Bár az országos adatok alapján jelenleg még nincs járvány, és az ország szinte egésze „zöld” besorolású, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb mérései szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – elsőként a dél-budapesti szennyvízgyűjtőben – már kismértékű emelkedést mutat.
Így indul az idei Covid-hullám
A víruskutató szerint az elmúlt négy év tapasztalatainak megfelelően idén is a koronavírus fogja indítani az őszi légzőszervi járványhullámot. A betegségszámok és az orvoshoz fordulók száma várhatóan szeptember második felétől fokozatosan emelkedik majd. Aggodalomra vagy pánikra azonban nincs ok, ez a Covid már enyhe lefolyású lesz, mert az elmúlt egy évben nem alakult ki olyan figyelemreméltó vagy aggályosan új variáns, amely jelentősen eltérne a tavalyi törzsektől.
A jelenlegi variánsok már nem okoznak súlyos tüdőgyulladást vagy a járvány kezdetén megismert gyakori citokinvihart; a betegség belesimul a szokásos náthavírusok közé. Súlyos megbetegedés csak veszélyeztetett, meglévő társbetegségekkel küzdő betegeknél alakulhat ki.
Annak lehetőségét, hogy egyáltalán visszatérhet-e olyan erejű Covid-variáns, mint amilyen az első, vagyis a vuhani volt, a virológus teljességgel kizárta. A vírus ugyanahhoz a sejtreceptorhoz csatlakozik, mint a kiindulási törzs. Mivel ezt a kapcsolódási pontot a vírus nem tudja drasztikusan módosítani anélkül, hogy elveszítené fertőzőképességét, az eddig szerzett immunitásunk védettséget nyújt. Nálunk a lakosság szinte egészének van már immunmemóriája, amelyet oltás vagy korábbi fertőzés révén szerzett, és mivel a szervezet 4-5 nap alatt képes előállítani a megfelelő ellenanyagszintet, így a betegség lefolyása is erre az időtartamra korlátozódik.
Magyarországról terjedt el a nyugat-nílusi láz Európába
A műsor egyik legérdekesebb szakmai vetülete a nyugat-nílusi láz európai terjedése volt. A bemutatott, mintegy negyedszázados adatgyűjtésen alapuló kutatási videó meglepő tényt tárt fel: a nyugat-nílusi láz európai járványa genetikai nyomkövetés alapján Magyarországról indult ki. A vírus hazai kutatása történeti léptékű: Bakonyi Tamás állatorvos mutatta ki először a kórokozót 2002-ben, aminek köszönhetően Magyarország ma a nyugat-nílusi láz víruskutatásának egyik fellegvára.
A víruskutató elmondta, hogy a terjedési lánc első szemét a természetes hordozók, vagyis a vándormadarak adják. A szúnyogok a fertőzött madarak vérét szívják fel, majd a csípés útján adják át a vírust az embernek vagy a lovaknak. A fertőzést az ember és a ló nem adja tovább, mert a vérükben nincs elegendő víruskoncentráció, így emberről emberre vagy szúnyog útján emberről másra a betegség nem terjed.
Az esetek 95 százaléka teljesen tünetmentes vagy enyhe fáradtsággal jár, de előfordulhat fejfájás, hőemelkedés, izomfájdalom. Csupán az esetek csekély hányadában alakul ki súlyos idegrendszeri szövődmény – a diagnosztizált, kórházba kerülő súlyos betegek körében azonban a halálozás eléri az 5-10 százalékot. Emberek számára jelenleg nincs elérhető védőoltás, mivel a viszonylag alacsony esetszám miatt a gyártás nem lenne kifizetődő, a lovak számára viszont létezik vakcina.
