Öt magyar férfiból négy elkapja a HPV-t, a szülőknek szeptember 15-ig kell dönteniük az oltásról
A humán papillomavírus a világon a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés. A férfiak mintegy 80 százaléka átesik rajta élete során, és ez a hazai adatokban is tükröződik: öt magyar férfi közül négy elkapja valamikor. Leggyakrabban a szexuálisan legaktívabb, 20–35 év közötti korosztály fertőződik meg, és körükben az sem ritka, hogy valaki egyszerre több vírustípust hordoz.
A fertőzöttek többsége néhány hónap alatt magától megszabadul a vírustól, az immunrendszer jellemzően fél-egy év alatt legyűri. Ez azonban csak látszatra jó hír. Egyrészt a tünetmentes időszakban az érintett úgy fertőzheti meg partnereit, hogy a saját fertőzöttségéről sincs tudomása. Másrészt a természetes fertőzés után nem marad hosszú távú védettség, így ugyanaz a vírustípus akár többször is elkapható.
dr. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvos, a Magyar STI Társaság elnöke szerint a HPV nem csak a nőket sújtja. A felmérések azt mutatják, hogy a magyar fiatalok többsége 15-16 évesen kezdi a szexuális életet, de többen már 13,5 évesen túl vannak az első együttléten. A fiúk jellemzően korábban kezdik, a tinédzserek 40 százaléka pedig egyáltalán nem használ óvszert. A szakorvos szerint ebben szerepe van egy elterjedt tévhitnek is: sokan azt gondolják, hogy a nemi úton terjedő fertőzéseket könnyű meggyógyítani, ezért kevésbé félnek tőlük.
Az orális szex éppen azért lett népszerű a kamaszok körében, mert így nem kell nem kívánt terhességtől tartani, óvszert viszont ehhez a felnőttek sem használnak. A HPV okozta torokrák valószínűsége egyértelműen összefügg az élethosszi orális szexpartnerek számával – fogalmazott a nemigyógyász szakorvos.
A leggyakoribb HPV-eredetű panasz a nemi szervi és végbéltáji szemölcs, orvosi nevén a kondilóma, amely minden tizedik ember életében megjelenik valamikor. Az alacsony rákkockázatú típusok okozzák, főleg a 6-os és a 11-es – ezek ellen a kilenckomponensű oltóanyag is véd. Kezelése gyakran fájdalmas és drága, ráadásul hajlamos kiújulni, ezért jobb hír, hogy oltással megelőzhető.
A magas rákkockázatú típusok közül legtöbbször a HPV 16-ost azonosítják a daganatokban. Férfiaknál ezek közül a torokrák a leggyakoribb, amely a nyelvgyöknél és a manduláknál jelentkezik. Férfiaknál sokkal több ilyen, HPV okozta esetet találnak, mint nőknél. Világszerte egyre több a HPV okozta szájüregi rák, és egyre nagyobb az arányuk a fej-nyaki daganatokon belül. Ezeket korábban hosszú ideig a dohányzás és az alkohol számlájára írták, az Országos Onkológiai Intézet vizsgálata szerint viszont már a 2010-es évek elején a garati laphámrákok mintegy 40 százalékát a HPV okozta, és ez az arány azóta feltehetően tovább nőtt.
Ha valakinél már kialakult a betegség, azt kezelni kell: a szemölcsöket el kell távolítani, és olyan kiegészítő kezeléseket is szoktak adni, amelyek segítik a szervezet védekezését a vírus ellen. Ilyenkor a pácienst és a partnerét is érdemes beoltani, addig pedig óvszert használni. Fontos, hogy az érintettet más fertőzésekre is megvizsgálják, elsősorban HIV-tesztet és a szifiliszt kimutató vérvizsgálatot végezzenek.
Az iskolai oltási program 2014-ben indult, eleinte csak a lányoknak; a hetedikes fiúk 2020 óta kapják meg ingyen. Az NNGYK adatai szerint a 2025/2026-os tanévben a jogosult lányok 80,2, a fiúk 71,9 százaléka élt a lehetőséggel – ez európai összevetésben jó átoltottság, az igazi céltól viszont még messze van. Az Egészségügyi Világszervezet 90-70-90 néven futó programja azt tűzte ki, hogy 2030-ra a lányok 90 százaléka essen át az oltáson 15 éves koráig.
A hetedikesek szüleinek szeptember 15-ig kell visszavinniük a nyilatkozatot az iskolába. Tisza Tímea szerint sok múlik azon, honnan tájékozódnak: érdemes az NNGYK vagy más, tudományos bizonyítékokra épülő szervezetek anyagait olvasni, és megkérdezni a védőnőt, a házi gyermekorvost, az anyáknak pedig a saját nőgyógyászukat. Az oltásellenes összeesküvés-elméletekkel szerinte nem érdemes foglalkozni, mert „minden alapot nélkülöznek”.
A főorvos úgy látja, hogy a döntés jó alkalom lenne arra is, hogy a családban és az iskolában általában szóba kerüljenek a nemi úton terjedő fertőzések, mert ez valódi veszély, és a fiataloknak nem csak a nem kívánt terhességre kell gondolniuk, amikor elkezdik a szexuális életüket. „Évek óta tabuként kezelik a köznevelési intézményekben ezeket a témákat, ideje lenne a mostani fiatalok igényeire szabott felvilágosító programokat bevezetni” – véli. Szerinte szakembereket kellene képezni, a médiában és a közösségi médiában pedig többet kellene beszélni a megelőzésről, akár olyan ismert emberek bevonásával, akikre a fiatalok hallgatnak.
