Átalakult a prosztatarák szűrése: a végbélvizsgálat kikerült
A férfiak jelentős része azért kerüli az urológiai rendelőt, mert azt hiszi, hogy ott gumikesztyűs ujj várja. Dr. Szepesváry Zsolt Jenő urológus szerint épp ezért került ki a végbélen keresztüli tapintás a prosztatarák szűréséből, mert a férfiak félnek tőle, ráadásul normál laborérték mellett egy százaléknál is kisebb az esély, hogy pont így bukkannának rá a daganatra.
Nem jár minden urológiai vizit végbélvizsgálattal
Arra a kérdésre, hogy tényleg minden urológiai vizit végbélvizsgálattal jár-e, a főorvos nemmel válaszolt. A szakmai szervezetek egyenesen azért vették ki ezt a lépést a szűrésből, mert felismerték, hogy ez tartja távol a férfiakat az orvostól. „A férfiak azért nem szeretnek urológushoz járni, mert akkor benyúlnak a fenekükbe” – mondta.
A tapintásos vizsgálatnak van orvosi logikája: a prosztata a végbél felől ujjal elérhető. Csakhogy a mirigynek csak a hátsó felszínéhez lehet hozzáférni, és normál laborérték mellett annyira kicsi az esélye, hogy éppen ott találjanak gyanúsan kemény területet, hogy a szűrésben megspórolható ez a kellemetlen lépés.
Egyetlen vérvétel indítja el a folyamatot
A prosztataszűrés ma egy laborvizsgálatra épül. A PSA a prosztata által normál üzemben is termelt fehérje, ezért mérhető egyszerű vérvétellel. A prosztatarákos betegek több mint 95 százalékánál megemelkedett az érték, vagyis akinek a PSA-ja a normál tartományban van, annál nagyon alacsony a daganat esélye.
Fontos változás, hogy a vizsgálatért már nem kell szakorvoshoz fordulni. A háziorvosi kompetenciák tavalyi bővítése óta a családorvos is elrendelheti a PSA-mérést, 45 és 75 éves kor között. Az Európai Urológus Társaság átlagos kockázat mellett 50 éves kortól ajánlja a szűrést, ha viszont a családban egyenesági férfi rokonnál előfordult prosztatarák, akkor már 45 éves kortól.
A főorvos arra is figyelmeztetett, hogy egy szám önmagában félrevezető lehet, ezért érdemes az orvossal konzultálni az eredményekről.
Magas PSA-értéknél jön a tapintásos vizsgálat
Az érintésmentesség tehát a szűrésre igaz. Ha valaki normál PSA-val és panasz nélkül érkezik, nem kell tartania semmitől. Ha viszont a laborérték magas, vagy a beteg nehezen tudja kiüríteni a hólyagját, az urológiai vizsgálatnak része a tapintás – ez mutatja meg, gyulladásra utal-e valami, és így magyarázhatja-e a magas értéket.
Az emelkedett PSA mögött csak az esetek felében áll daganat. A másik felében gyulladás, egyéni adottság, egy nemi együttlét, vagy akár egy nehéz széklet is felviheti az értéket. Számít a mirigy mérete is: egy jóval nagyobb prosztata térfogatarányosan nyolcszor-tízszer annyi PSA-t termel, anélkül, hogy bármi baj lenne vele.
Ha nem kiugróan magas az érték, jellemzően egy hónap múlva megismétlik a vérvételt. A betegek 20-30 százalékánál ilyenkor visszamegy a PSA, daganat esetén viszont ez sohasem fordul elő.
Fúziós biopszia a vakon végzett mintavétel helyett
Ha a második PSA-mérés is magas, jön a képalkotás. A multiparametrikus MR egy sugárterhelés nélküli mágneses vizsgálat, amely ötös skálán jelzi a gyanút. Csak ez után következik a mintavétel, mert a prosztatarák csak szövettannal bizonyítható.
Egy átlagos, gesztenye méretű prosztatában akár fél centis daganat is megbújhat, amit az ultrahang nem lát. A hagyományos biopszia ezért gyakorlatilag vakon szúr, a találati aránya 50-60 százalék. A fúziós biopszia ezzel szemben az MR-képet valós időben rávetíti az ultrahangos élőképre, így célzottan oda lehet szúrni, ahol a gyanús góc van – ezzel 80-90 százalékos találati arány érhető el.
Kevesebb műtét, mint amennyi indokolt lenne
Arra a kérdésre, hány embert érint itthon prosztatarák, a főorvos azt mondta, hogy a valóság és a regisztrált szám nem ugyanaz. Az európai népességarány alapján évente 5-6 ezer új megbetegedést kellene kimutatni, a magyar adatok ennél alacsonyabbak. Évente nagyjából ezer gyógyító célú prosztatarákműtét történik, miközben az európai átlag alapján 2000-2500 körül kellene lennie.
Magyarországon nincs kötelező prosztataszűrés – ahogy Európában sehol. Az úgynevezett opportunista szűrés működik: aki bármilyen okból eljut az urológiára, azt megszűrik, de senki nem kap levelet, hogy betöltötte az ötvenet. A főorvos szerint egyelőre nincs egyértelmű adat arra, hogy a kötelező szűrés javítaná a túlélést, és a magyar urológia kapacitása sem tenné lehetővé, hogy minden érintett korcsoportba tartozó férfit leszűrjenek. Szakmai kampányok viszont évek óta futnak: tavalyelőtt ősszel több mint húsz helyszínen mérték ingyenesen a PSA-szintet.
