Ezrek álltak sorba a bolt előtt, amikor az amerikai sztár megérkezett a Kádár-kori Magyarországra
Hatvannégy évvel ezelőtt, éppen ezen a napon kapta meg az irodalmi Nobel-díjat John Steinbeck. Az amerikai író 1963-ban Magyarországra látogatott, ahol hosszú órákon át dedikált, majd találkozott magyar írókkal.
„Magyarországon eddig csak az aláírásaimat és a könyveimet láttam” – mondta a Nobel-díjas szerző, amikor 1963-ban a vasfüggöny mögé, Magyarországra érkezett. A Filmhíradó beszámolója szerint legismertebb műveinek kiállítása fogadta az Európa könyvesboltban a Budapestre látogató írót. Sok száz olvasója várt a könyvesbolt előtt, hogy könyveiket dedikáltassa. Csaknem ezer aláírás után is több százan várakoztak. A korabeli beszámoló szerint az írószövetségben Steinbeck baráti beszélgetést folytatott a magyar írókkal.
Munkások között
Steinbeck 1902. február 27-én született a kaliforniai Salinasban. Apai ágon német, anyai ágon ír bevándorlók leszármazottja volt. A helyi középiskola elvégzése után a Stanford Egyetemen tengerbiológusnak készült, mellette angol irodalmat hallgatott, és dolgozott is. Szívesen forgott fizikai munkások körében, akikről később műveinek nem egy alakját mintázta. Őszinteségükön és bátorságukon túl csodálta a magas életben maradási hányadosukat is, amelyet az emberi siker lényeges bizonyítékának tekintett.
Steinbeck 1926-ban hátat fordított az egyetemnek, és New Yorkba ment újságírónak. A zajos és nyüzsgő várost nem tudta megszokni, inkább visszatért Kaliforniába, ahol egy Lake Tahoe-i üdülő gondnoka lett. Itt írta meg első regényét, az Egy marék aranyat, amely azonban A mohos szikla című következő regényével együtt szinte észrevétlen maradt. Nem aratott sikert akkor még az 1935-ös Kedves csirkefogók című regénye sem, amelyben a Kaliforniában élő paisanók gondtalan, naplopó életmódját mutatta be.
Egerek és emberek
A harmincas évek közepére érdeklődése egyre inkább a társadalmi visszásságok felé fordult, ekkor keletkezett egyik legerőteljesebb regénye, a Késik a szüret, amely a kaliforniai vándor gyümölcsszedők sztrájkjáról ad megrázó képet. Sikert aratott az Egerek és emberek is, amelynek színpadi és filmfeldolgozása is készült. A gazdasági válság hatására írott művei közül kiemelkedik a Pulitzer-díjjal jutalmazott Érik a gyümölcs. A regény fogadtatása vegyes volt: Kalifornia konzervatív körei kiátkozták, sok helyen elégették, az olvasók körében azonban siker volt, népszerűségét növelte az 1940-es filmváltozat is.
A negyvenes évek közepére Steinbeck befutott író lett, New Yorkba költözött, és sok időt töltött külföldön. A második világháború idején a Herald Tribune haditudósítójaként Nagy-Britanniába és Dél-Európába utazott. Ebben az időben született meg a Lement a hold című antifasiszta regénye. A háború után a fotóriporter Robert Capával hosszabb utazást tett a Szovjetunióban, erről képes útinapló is készült. 1952-ben jelent meg az Édentől keletre című családregénye, az ennek utolsó részéből Elia Kazan által rendezett filmben debütált az ifjú James Dean. A könyvből Netflix-sorozat is készült.
Steinbeck Rosszkedvünk tele című regényét a kritika fanyalogva fogadta, amin az sem változtatott, hogy 1962. október 25-én életművéért megkapta a Nobel-díjat. 1963-ban kulturális csereprogram keretében európai körútra indult, Budapesten is járt. Egy évvel korábban jelent meg a kedvenc uszkárjával tett amerikai útjáról szóló Csatangolások Charley-val című útirajza. Bár élete addigi részében a haladó politikai és társadalmi erők mellett foglalt állást: az ötvenes években Arthur Miller író védelmében írt cikket, a hatvanas években egyetértett a feketék polgárjogi mozgalmával, mégis a vietnámi háború idején a katonai beavatkozás mellé állt, és tudósításokat is küldött az ázsiai országból. Ezért sok támadás érte, amit nehezen viselt, egészsége is megromlott, és 1968. december 20-án New Yorkban meghalt.
