Egyetlen dátumhoz köthetik Van Gogh híres festményét
Új kutatás szerint Vincent van Gogh világhírű festménye, a Csillagos éj nem pusztán a művész képzeletének szüleménye, hanem egy valódi égbolt látványa ihlethette. A kutatók az égitestek elhelyezkedése, a korabeli időjárási adatok és a festő levelei alapján 1889. július 22-ének hajnalát jelölték meg lehetséges dátumként.
A művészettörténészek régóta vitatkoznak arról, hogy a Csillagos éj című festményen látható égbolt valós megfigyelésen alapul-e, vagy Van Gogh képzelete formálta ilyenné. A festményen látható Hold, bolygók és csillagok elhelyezkedése azonban olyan nyomokat rejthet, amelyek segíthetnek megfejteni a kép eredetét.
A dél-koreai SLLAB űrkutatási vállalat és a Kjungi Egyetem kutatói szerint a korábbi vizsgálatok egy fontos részletet tévesen azonosíthattak: a festményen látható csillagcsoport nem a Kos, hanem a Bika csillagképhez tartozó Fiastyúk környezetében található Hyadok halmaza lehet.
A kutatók számításai szerint 1889. július 22-én hajnalban a Hold, a Vénusz és a Hyadok egyszerre lehetett látható a dél-franciaországi Saint-Rémy térségéből. Az égitestek akkori helyzete jobban megfelelhet a festményen ábrázoltaknak, mint a korábbi kutatásokban felvetett júniusi időpont.
A feltételezést Van Gogh levelei is erősíthetik. A festő ezekben kabócákról írt, ami a kutatók szerint a nyári, melegebb időjárással áll összhangban. A korabeli időjárási adatok alapján a megjelölt hajnalon derült égbolt is lehetett a térségben.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a festmény nem feltétlenül egyetlen pillanat pontos másolata: elképzelhető, hogy Van Gogh több éjszaka megfigyeléseit egyesítette a vásznon. A tanulmány a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelent meg.
