Magyar Péter eddig szórakoztatta a népet, most pénzt oszt, de nem eleget
A Tisza Párt választási győzelmét és Magyar Péter első miniszterelnöki napjait túláradó lelkesedés fogadta. A Karmelitában tartott élő túravezetése és a Rogán-féle minisztériumban tett bejárása több millió megtekintést kapott a Facebookon és a YouTube-on. A kormány első embere csúcsra járatta az „abszolút filmszínházat”, de nem hozott olyan döntést, amely anyagilag érintette volna a választópolgárokat.
Magyar Péter sokak számára közönségszórakoztató miniszterelnök volt, aki hétről hétre kemény szócsatákat vívott a parlamentben az egykori nagy kormánypárt képviselőivel és a Mi Hazánk kis létszámú frakciójával. A később bejelentett iskoláztatási támogatás viszont már nem nyerte el minden választópolgár tetszését: a kampányígéret még 700 ezer jogosultról szólt, végül azonban csak nagyjából 400 ezren részesülhettek a támogatásban.
Nem valósult meg a még ellenzékben lévő Magyar Péter által követelt, literenként 480 forintos benzinár sem. A kormány némi habozás után megszüntette az üzemanyagok védett árát, az autósokat pedig azzal igyekezett vigasztalni, hogy a szomszédos országok többségében drágább a tankolás.
Az idő előrehaladtával a kormány egyre több olyan döntést hozott, amely nem találkozott általános egyetértéssel. Különösen igaz ez a 2027-es költségvetésre és annak kormányzati bemutatására. Magyarország gazdasági teljesítménye az Európai Unió összteljesítményének alig több mint egy százalékát adja, a lakosság számára elosztható források igencsak végesek, az igények viszont annál nagyobbak. Ezeket az elvárásokat maga Magyar Péter is segített magasra srófolni, amikor már 2024-ben számos beszédében azt hangoztatta, hogy az Orbán-kormány idején ipari méreteket öltött a korrupció, amelynek felszámolásával mindenki jobban járhat.
Az új kormány ugyanakkor a vártnál is jóval magasabb, 7,5 százalékos költségvetési hiányról beszélt, ősszel pedig a szakszervezetek és a különböző ágazatokban tiltakozók egyre határozottabban nyújtották be a politikai számlát a Tisza-kormánynak.
Magyar Péter hétfői, a jövő évi költségvetés számait bemutató parlamenti beszéde az orbáni kommunikációs utat járta: nem ejtette ki a „elveszünk” szót, még akkor sem, amikor arról beszélt, hogy a kétgyermekes anyák szja-mentességét 40 év fölött már nem terjesztik ki, a már jogosult anyáknál pedig havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be. A bejelentést azzal édesítette meg, hogy az intézkedést az igazságosság jegyében hozott döntésként mutatta be, az elvonással pedig szembeállította a családi pótlék megduplázását, a minimálbér személyi jövedelemadójának 9 százalékra csökkentését, valamint a 680 ezer forint alatti jövedelmek adóterheinek mérséklését.
A vállalkozásokat, cégeket érintő adóváltozásokat is úgy állította be a miniszterelnök, hogy a hallgató alapvetően ne a hátrányos elemét vegye észre. Lesz vagyonadó az egymilliárd forint feletti vagyonrész esetében, de ez így igazságos, a többséget ez úgysem érinti – hangzott el, ahogy a társasági adó megemelése sem. A politikus szintén az igazságosság jegyében dicsérte az alacsony nyugdíjak nagyobb arányú megemelését, miközben nem hangsúlyozta, hogy ezzel újabb igazságtalanságnak is megágyaz.
Az ellenzék állapotát jól mutatja, hogy a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva elmulasztottak kitérni erre a problémára. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke inkább a gendertémával foglalkozott, Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője pedig láthatóan nem tudott mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy mindössze nyolc percben kellett reagálnia a miniszterelnök 127 perces beszédére. A hosszú beszéd azonban másra is jó: a miniszterelnök beszédeivel voltak tele a belpolitikával foglalkozó címlapok, ehhez képest az ellenzék vérszegény kritikája kevésbé tudott érvényesülni a sajtótudósításokban.
A Tisza-kormánynak jelenleg nem is az ellenzéktől kell tartani, hanem a választópolgáraitól. Pósfai Gábor belügyminiszter Facebook-oldalán egymás után adtak hangot elégedetlenségüknek a kommentelők a rendvédelmi dolgozóknak járó mintegy 15 százalékos béremelés miatt, a közgyűjteményi dolgozók tüntetésén kevesellték a miniszterelnöki beszédben megígért 10,7 százalék béremelést. Magyar Péternek őket és más állami alkalmazottakat is meg kell győznie arról, hogy a nehéz költségvetési helyzetben most nem futja többre. És ezt neki kell megtennie, hiszen a nagyon hosszú beszéddel ő lett a jövő évi költségvetés arca, annak erényeivel és hiányosságaival együtt.
