Magyar Péter bejelentette a 2027-es költségvetés fő irányait – a 2200 milliárdos megtakarításon múlhat minden
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn számos intézkedést ismertetett a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, a tervezetet azonban még nem nyújtották be az Országgyűlésnek. A kormány jelentős adócsökkentéseket, béremeléseket és a szociális támogatások növelését tervezi, miközben a GDP-arányos költségvetési hiányt 4,9 százalékra mérsékelné.
A bejelentések szerint 2,5 millió munkavállaló szja-terhe csökkenhet, megduplázzák a családi pótlékot, a minimálnyugdíjat pedig 120 ezer forintra emelik. Emellett több mint 600 ezer közszolgálati dolgozó kapna béremelést, az egészségügy finanszírozását pedig 510 milliárd forinttal növelnék.
A többletkiadások fedezetét elsősorban az állami működés átalakításából és a pazarló kiadások visszaszorításából teremtené elő a kormány, 2200 milliárd forintos megtakarítással számolva. Emellett új adókat vezetne be, és több meglévő adóterhet is megemelne: a milliárdosok vagyonadójából évente 200 milliárd, a megemelt társasági adóból és az innovációs járulék módosításából 260 milliárd, az energiacégek magasabb befizetéseiből további 100 milliárd forint bevételt várnak. A kormány kivezetné a kiskereskedelmi árrésstopot, és 300 milliárd forintos költségvetési biztonsági tartalékot hozna létre.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a 4,9 százalékos hiánycél teljesíthető lehet, akár 2,5 százalékos gazdasági növekedés és 3 százalékos infláció mellett is. A költségvetés sikere azonban alapvetően azon múlik, hogy a kormány valóban képes lesz-e előteremteni a bejelentett 2200 milliárd forintos megtakarítást. A részletes költségvetési dokumentum hiányában egyelőre nem látszik pontosan, milyen kiadások csökkentésével érné el a kabinet a tervezett megtakarítást.
A szakértő szerint a lakosság jól járhat az intézkedésekkel, ugyanakkor az új adóterhek és az árrésstop kivezetése áremelkedést hozhatnak. Az ágazati különadók emelése kisebb drágulást okozhat, mivel a cégek a többletterhek egy részét a fogyasztókra háríthatják, ennek inflációs hatása néhány tized százalékpont lehet. A vagyonadó visszafoghatja egyes magyar tulajdonú vállalkozások növekedését, a nagyvállalatok társasági adójának emelésétől azonban jelentős gazdasági hatást nem vár.
A nyugdíjkiadások 449 milliárd forinttal emelkedhetnek, a családi pótlék megduplázása 300 milliárd forintos többletkiadással jár. Budapest 50 milliárd forinttal több támogatást kapna a helyi közösségi közlemény biztosítására, a szolidaritási hozzájárulást 62 milliárd forinttal mérsékelnék, az önkormányzati támogatásokat pedig további 64 milliárd forinttal növelnék. Az Otthon Start programot a Wekerle Sándor Plusz váltaná fel: a kedvezményes lakáshitel a 18 és 41 év közöttiek számára lenne elérhető, legalább öt évig a megvásárolt ingatlanban kellene élniük, új lakásnál megmaradna a fix 3 százalékos kamat, használt ingatlannál viszont 5 százalékra emelkedne.
