„Az alkalmazkodáshoz előbb túl kell élni ezt az évet” – üzentek a gazdák a kormánynak
Egy veszteséges év után a gazdaságok sorsa nem a jövő évtized agrárstratégiáján, hanem azon dől el, kapnak-e időben és elegendő kárenyhítést. Ha nem, sokan nem tudják finanszírozni a következő szezont, és felhagynak a termeléssel. A kormány előlegekkel, hitelkönnyítéssel és készülő kárenyhítési támogatással segít, de a termelők számára nyitva marad a kérdés: milyen szabályok között, milyen forrásból és kinek a kockázatára változtassák meg a gazdálkodásukat?
Aki az idei aszály után mínusszal zárja az évet, annak most kell megrendelnie a vetőmagot, kifizetnie a földbérleti díjat és rendeznie a hiteleit. Ezekkel hónapokra, esetenként évekre elkötelezi magát, a bizonytalanságnak pedig kézzelfogható ára van. Sok gazdaságnál a kárenyhítésen múlik, lesz-e jövőre vetés.
A gazdálkodók tudják, hogy alkalmazkodniuk kell a szárazabb évekhez, de hangsúlyozzák: ez ma már nem megy segítség nélkül. Több egymást követő aszályos év után a tartalékok kimerültek. Ha a kárenyhítés kevés vagy késik, sokan nem az átállásig jutnak el, hanem a felszámolásig – figyelmeztettek.
A tervezet nagyjából 39 milliárd forintot szán a kiegészítő segítségre 2026-ra és 2027-re, részben uniós, részben hazai forrásból. A gazdákat az érdekli, mennyi kárt ismernek el, abból mennyit fizetnek ki, és mikor kapják meg a pénzt. A jogszabály szerint a kárenyhítést 2027. március 31-ig kell kifizetni, ami a legrosszabb esetben a tavaszi munkák kezdetét jelenti. Idén is jelentős összeget fizettek be a Kárenyhítési Alapba, így a befizetéseikkel arányos védelmet várnak.
A magyar tárcavezető a szeptember eleji dublini uniós agrárminiszteri találkozón kritikus pillanatnak nevezte a helyzetet. Felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi aszálykárok nagysága elérte a 2022-es rekordszintet, és hangsúlyozta: a javasolt uniós források nem elegendőek a kártalanításra. Elismerte, hogy a szerkezetátalakítás idő- és forrásigényes, ezért kulcskérdés a 2027 utáni közös agrárpolitika finanszírozása. Korábban többször hangsúlyozta, hogy az alkalmazkodásban a gazdáknak is felelősségük van. A gazdák ezzel nem vitatkoznak, de szerintük a sorrend nem mindegy: aki idén elveszítette a termését, az nem fog szárazságtűrő fajtára váltani, mert nem lesz gazdaság, amit átállíthatna.
A hagyományos előlegfizetési időszak előtt öt jogcímen 205 milliárd forintot utaltak a termelőknek, meghaladva az eredeti 105–106 milliárdos tervet, év végéig 400 milliárdos kifizetést szeretnének elérni. Az előleg azonban nem többletforrás: a kiesett termés értékét nem pótolja, bérelt földön pedig sokszor az alaptámogatás a bérleti díjat sem fedezi.
A gazdák szerint a kárenyhítés nem egyszerűen ágazati költség, hanem az élelmezésbiztonságba tett befektetés. Egy felszámolt gazdaság nem indul újra a következő szezonban: a gépeket eladják, a földet más hasznosítja, a szaktudás elvész. Hosszabb távon vízmegtartási támogatások és új agrárstratégia készül, az első vízprémium-pályázatok 2027 második negyedévében nyílhatnak meg – de az átállás csak azoknak szól, akik addig talpon maradnak.
