Gyenge GDP-adat, stabil forint
A magyar gazdaság a harmadik negyedévben mindössze 0,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 1,5 százalékos növekedést ért el. Az eurózóna gazdasága eközben a várt ütem kétszeresével, 0,4 százalékkal nőtt negyedéves alapon. Magyarország az előzetes európai GDP-rangsorban is hátrébb csúszott: a második negyedévi adatközlés utáni kilencedik helyről a tizenkettedikre került.
A forint erősödéssel zárta a hetet
A forintot sem a kedvezőtlen hazai adat, sem az elszálló energiaárak nem ingatták meg, a deviza enyhe erősödéssel zárta a hetet. A magyar deviza a hét nagy részében szűk sávban mozgott, végül enyhe erősödéssel zárt az euróval szemben. A kőolaj ára egy hónap alatt közel 20 százalékkal emelkedett, miközben a héten a holland gázár is átlépte a megawattóránkénti 100 eurós lélektani szintet.
Az euróval szemben stabil maradt a forint: a hét nagy részében 366–367 között mozgott az árfolyam, csütörtökön azonban áttörte a sáv alsó határát, péntekre pedig 366 alá süllyedt az euró jegyzése. A dollár a hét első felében jelentősen erősödött az euróval szemben, így forinttal szembeni jegyzése 326,5 forintról 330 fölé is emelkedett, végül visszatért a hét eleji szint közelébe.
Jegybanki döntések és költségvetés
Az amerikai jegybank szerdán a várakozásoknak megfelelően 3,75–4,00 százalékon tartotta az irányadó kamatsávot, a döntést kísérő közlemény szigorú hangvételű volt. Csütörtökön az Európai Központi Bank változatlanul 2,50 százalékon hagyta a betéti rátát, az ülésen azonban a kamatemelés lehetőségét is megvitatták. A döntés egyhangú volt, az üzenetet mégis enyhén szigorúnak értékelték a befektetők. Az euró kezdetben gyengült, a dollárral szembeni árfolyama 1,111 közelébe esett, majd fordulatot vett, és a nap végére 1,118 fölé emelkedett.
A kormány a hét közepén közzétett középtávú költségvetési tervet, amely fontos vállalást tartalmaz az euróbevezetés feltételeinek teljesítéséről. Magyarország akár 2032-ben bevezetheti az eurót, a kormány célja, hogy 2030-ra teljesüljenek a csatlakozás gazdasági és költségvetési feltételei, ehhez a GDP-arányos hiányt 3 százalék alá kell csökkenteni. Hivatalos bevezetési dátum ugyanakkor továbbra sincs. A 2032-es csatlakozáshoz a forintnak nagyjából 2029 közepéig be kellene lépnie az ERM II árfolyam-mechanizmusba, amelyben legalább két évet kell eltöltenie. A kormány ezért 2027-ben a jegybankkal közös munkacsoportot hoz létre, amely ütemtervet készít az előkészületekről. Péntek késő este a kormány benyújtotta a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot is.
Bizonytalan kilátások
A lényegében plusz nullás növekedéshez elsősorban az ipar és a szolgáltatások járultak hozzá, de a mezőgazdaság jelentősen visszafogta a gazdaságot. A gyenge teljesítmény nem magyarázható kizárólag az aszállyal: a beruházások már a második negyedévben 9,1 százalékkal estek vissza éves alapon, volumenük pedig csaknem negyedével maradt el a 2021-es átlagtól. Ez arra utal, hogy a gazdaság lassulása mögött tartósabb szerkezeti problémák is állhatnak. A gyenge harmadik negyedév az év végi kilátásokat is rontja, a kormány 2 százalék körüli éves növekedéssel számol, ehhez az utolsó negyedévben jelentős gyorsulásra lenne szükség.
A következő hetekben továbbra is az energiaárak és a geopolitikai fejlemények mozgathatják a forintot. Az amerikai félidős választások jelentős mozgásokat hozhatnak, ami a fizetőeszköz árfolyamára is hatással lehet. A dollár-forint 320–335, az euró-forint pedig 360–370 között alakulhat az elkövetkezendő hetekben, az első eredmények magyar idő szerint szerdán hajnalban érkezhetnek, így a szerdai nyitásban fokozott volatilitás várható.
