A cégek fizetnek többet, a családok kapnak többet – így alakul át az állam kasszája 2027-ben
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint a vállalatok jövőre 1037 milliárd forinttal, 28 százalékkal fizetnek többet a központi költségvetésbe, mint idén. A lakosság befizetései 266 milliárddal, 4,9 százalékkal nőnek, a személyi jövedelemadóból befolyó összeg alig változik. A kiadási oldalon a családtámogatások összesen nőnek, a babaváróra, a lakástámogatásokra és a tartalékokra viszont kevesebb jut.
A központi alrendszer bevételei jövőre 42 485 milliárd, kiadásai 47 588 milliárd forintot tesznek ki. A bevételek 1,4 százalékkal nőnek, a kiadások 2,9 százalékkal csökkennek, a pénzforgalmi hiány 7110 milliárd forintról 5103 milliárd forintra mérséklődik.
Ezermilliárddal többet fizetnek a cégek
A gazdálkodó szervezetek befizetései 3691 milliárd forintról 4728 milliárd forintra nőnek. Az adóintézkedések összesen 929 milliárd forint többletbevételt hoznak, ennek közel háromnegyede a nagyvállalatoktól és a nagy vagyonnal rendelkezőktől származik. A társasági adóból 1432 milliárd forint folyik be, 41,9 százalékkal több, mint idén; a nagyvállalatok adója a globális minimumadó szintjéhez igazodik, és szűkülnek a kedvezmények. Az innovációs járulék 177 milliárdról 297 milliárd forintra nő. A kiskereskedelmi különadóból 336 milliárd, a cégautóadóból 136 milliárd, a katából 238 milliárd forint folyik be. A szén-dioxid-kvótaadó és a légiközlekedési környezetterhelési adó kikerül a mérlegből.
Áfa nő, jövedéki adó alig
A fogyasztáshoz kapcsolt adókból 11 810 milliárd forint folyik be, 5,2 százalékkal több, mint idén. Az általános forgalmi adóból 9160 milliárd forint jön, 5,7 százalékkal több. A jövedéki adóból 1593 milliárd forint folyik be, mindössze 1 százalékkal több.
A lakosság befizetései
A lakosság befizetései 5650 milliárd forintot tesznek ki, 4,9 százalékkal többet, mint idén. A növekedés háromnegyedét az új vagyonadó adja, amelyből 200 milliárd forintot vár a kormány; az egymilliárd forintot meghaladó vagyonokat terheli, mintegy 15 ezer adózót érint. A személyi jövedelemadóból 5043 milliárd forint folyik be, 0,9 százalékkal több, miközben a bruttó bérek 5,6 százalékkal nőnek; az eltérés oka a minimálbér kétszereséig érvényesülő, 250 milliárd forintos adócsökkentés.
Családtámogatás: több a családi pótlékra, kevesebb a babaváróra
A családügyi és normatív támogatások 1144 milliárd forintról 1431 milliárd forintra, 25,1 százalékkal nőnek. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kerete 826 milliárdról 1197 milliárd forintra, 44,9 százalékkal emelkedik, a családi pótlék összege megduplázódik. A babaváró támogatások kerete 275 milliárdról 212 milliárd forintra csökken, a munkáshitelre 14,8 milliárd forint jut. A lakástámogatásokra 310 milliárd forint jut, az idei 654 milliárdnak kevesebb mint a fele.
Rezsivédelem, közlekedés, tartalékok
A közüzemi szolgáltatások támogatására, amelybe a rezsivédelem is tartozik, 1365 milliárd forint jut, 25,2 százalékkal több. A közösségi közlekedés támogatása 1194 milliárd forintra emelkedik, a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása 141,3 milliárdról 80 milliárd forintra csökken. A tartalékok 1926 milliárdról 825 milliárd forintra csökkennek, megszűnik az 500 milliárd forintos Havária Alap.
Nyugdíj és egészségbiztosítás
A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 7699 milliárd forintra nőnek, a nyugellátásokra 7689 milliárd forint jut, a költségvetési hozzájárulás 991 milliárd forintra emelkedik. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 5686 milliárd forintra nőnek, a gyógyító-megelőző ellátásra 3316 milliárd, a gyógyszertámogatásra 645 milliárd forint jut.
