Hatalmas radar épül Kalinyingrádban – egész Európát megfigyelheti Oroszország
Oroszország hamarosan befejezi egy hatalmas radarkomplexum építését Kalinyingrádban, amely mintegy 3000 kilométeres hatótávolságával szinte egész Európát és Ukrajna teljes területét megfigyelhetné. Szakértők szerint a létesítmény tovább élezheti a Moszkva és a NATO közötti versengést, egy litván szakember szerint ugyanakkor éppen a mérete miatt könnyű célpont.
A felvételekből kiderült, hogy a létesítmény három, egyenként több mint 500 méter hosszú része egy leszállópályához vagy indítóállványhoz hasonlítható, amelyet az orosz hírszerzés használhat. Vaidotas Malinionis biztonságpolitikai szakértő szerint a radar akkora, hogy a Föld görbületén túlra is képes „ellátni”. A korábbi litván parancsnok elmondta, hogy a Gvargyejszk közelében épülő radarrendszer hatótávolsága mintegy 3000 kilométer lesz, ezzel Moszkva Európa szinte bármely részét, valamint Ukrajna teljes területét megfigyelhetné.
A beszámolók szerint a rendszer lehetővé tenné Oroszország számára a műholdas kommunikáció lehallgatását, valamint a repülőgépek és ballisztikus rakéták mozgásának észlelését. „A radar célja a nagy távolságban lévő célpontok megfigyelése és a korai előrejelzés biztosítása. Azt még nem tudjuk, hogy műveletileg képes-e ezeknek a feladatoknak az ellátására, de az biztos, hogy éppen most épül” – tette hozzá.
Elektronikai hadviselési központtá válhat Kalinyingrád
A rendszereket elsősorban elektronikus jelek észlelésére és zavarására szánják. „Támadó műveletekben is felhasználhatnák, hogy több információt gyűjtsenek bizonyos célpontokról. Ha pedig korai figyelmeztetést kapnának a NATO-csapatok mozgásáról, a NATO keleti szárnya elleni invázió esetén több idejük lenne a döntéshozatalra” – magyarázta Malinionis.
Az orosz radarrendszer bővítése azt mutatja, hogy Kalinyingrád a fejlett katonai érzékelők és elektronikai hadviselési rendszerek központjává válik. „Az új radar arra utal, hogy egyre élesedik az Oroszország és a NATO közötti verseny a katonai fölényért és a kalinyingrádi régió feletti ellenőrzésért” – hangsúlyozta Evija Djatkovica lett geopolitikai elemző. Majd figyelmeztetett: „Ez potenciálisan veszélyes helyzet, mert mindkét oldalon a katonai jelenlét további erősödésére lehet számítani, és egy ponton egy megelőző csapás is opcióvá válhat annak érdekében, hogy megakadályozzák a másik fél elfogadhatatlan előnyhöz jutását a régióban.”
Jelentős katonai erő az exklávéban
Oroszország már figyelmeztette a NATO-t, hogy kész lenne nukleáris fegyvert bevetni, ha az észak-atlanti szövetség megpróbálná blokád alá vonni Kalinyingrádot. Ez a potenciális konfliktusgóc a Balti-tenger partján, Lengyelország és Litvánia között, a NATO keleti szárnyának közvetlen közelében fekszik. Az exklávé keletről nyugatra mindössze 200, északról délre pedig 100 kilométeren terül el. Malinionis szerint azonban a terület jelentős katonai erővel rendelkezik: „egyes források szerint Oroszország akár 100 nukleáris robbanófejet is telepíthet Kalinyingrádba.”
A műholdfelvételeken új harci repülőgép-fedezékek is láthatók a Kalinyingrád−Cskalovszk katonai repülőtéren. Más képeken az S−400-as légvédelmi rakétarendszer indítóállványai látszanak egy baltyijszki mobil álláson, ami arra utal, hogy ezek a rendszerek már hadrafoghatók lehetnek. „Ezek a tényezők egyértelműen mutatják a Kalinyingrád körüli terület stratégiai jelentőségét Oroszország és a NATO számára egyaránt” – mondta Djatkovica, majd hozzátette: Oroszország számára többek között Kalinyingrád földrajzi helyzete és az ott telepített nukleáris arzenál teszi lehetővé, hogy fenyegetést jelentsen a legtöbb európai főváros számára.
Ösztönzés a Nyugatnak a katonai képességek erősítésére
Evija Djatkovica szerint az orosz jelzéseknek arra kellene ösztönözniük a Nyugatot, hogy tovább erősítse katonai képességeit, amely hitelesebbé teszi a NATO és Európa elrettentését. A német Rheinmetall fegyvergyártó vállalat az ICEYE-jal együttműködve már építi a szintetikus apertúrájú radarral (SAR) felszerelt műholdakat. Ezek pontos képeket készítenek a csapatmozgásokról és az ellenséges erők állásairól, még éjszaka vagy rossz időjárási körülmények között is. A felvételeket a NATO keleti szárnyán, valamint a Litvániában állomásozó Bundeswehr-dandár keretében használják majd. Az első SAR-műholdakat a SpaceX rakétájával 2027 elején bocsátanák fel.
Malinionis egyetértett azzal, hogy az alkalmazkodás a legfontosabb lecke, amelyet az európai vezetőknek meg kell tanulniuk. Az orosz radarral kapcsolatban pedig figyelmeztet: „Ennek az új orosz radarnak van egy gyenge pontja. Annyira hatalmas, hogy meglehetősen könnyű célpontot jelent.”
