Patthelyzet Izraelben, bajba kerülhet Benjamin Netanjahu
Jichák Hercog izraeli államfő élő adásban közvetített egyeztetéseken tárgyal a parlamenti pártokkal, miután a keddi választás patthelyzetet hozott. Benjamin Netanjahu Likud pártja 27, a legnagyobb ellenzéki formáció 21 mandátumot szerzett, de egyik tömb sem jutott többséghez. A mérleg nyelve a 19 mandátumos arab pártok lehetnek, Gadi Eisenkot azonban szigorú feltételekhez kötné velük az együttműködést.
Megkezdi Jichák Hercog izraeli államfő a kormányalakítási egyeztetéseket a Knesszetbe jutott parlamenti pártok vezetőivel. Ezeket a tárgyalásokat élő adásban közvetítik az izraeli állampolgárok számára. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az elnök a legnagyobb frakció vezetőjét kéri fel a kabinet megalakítására. Ettől függetlenül a legfőbb esélyes az ügyvezető miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, akinek a pártja, a Likud 27 mandátumot szerzett az izraeli parlamentben a keddi választáson.
Első számú kihívója, a volt vezérkari főnök Gadi Eisenkot Jasar nevű formációja 21 képviselői helyet ért el. Ez azonban patthelyzetet okozott a zsidó államban, mert így sem a kormánypárti tömb, sem az ellenzék nem szerzett abszolút többséget.
Hónapokig tarthat a patthelyzet
A kormányalakítás meghatározott forgatókönyv szerint zajlik, a miniszterelnök-jelöltnek 28 nap áll rendelkezésére a koalíció létrehozására, és ezt a határidőt indokolt esetben további 14 nappal meghosszabbíthatják. Ha a kijelölt politikusnak ez nem sikerül, az államfő mást bíz meg ugyanilyen határidővel.
Amennyiben ez sem működik, akkor legalább 61 képviselő közös indítványban javasolhat egy harmadik jelöltet, akinek 14 napja lesz kormányt alakítani. Viszont ha így sem sikerül, akkor a Knesszet automatikusan feloszlik, és 90 napon belül előrehozott parlamenti választást kell kiírni. Jichák Hercog korábban kijelentette: minden diplomáciai eszközt megragad annak érdekében, hogy ezt a lehetőséget elkerülje, mert ez megbénítaná az izraeli belpolitikát.
Történelmi szereplésen vannak túl az arab pártok
Ami leginkább befolyásolhatja a koalíciós tárgyalásokat, az az arab pártok sikeres szereplése. A magas részvétel miatt a két arab lista, a Ra’am és a Közös Lista összesen 19 mandátumot szerzett. Tel-Avivban szombaton ezrek vonultak utcára, és követelték, hogy az ellenzék egyeztessen a kisebbségi képviselőkkel, és vonják be az arab pártokat a koalíciós egyeztetésekbe.
Az ellenzék számára az arab formációk támogatása alternatívát jelentene a parlamenti többség megszerzéséhez. Manszúr Abbász pártja korábban Naftali Bennett kormányában már vállalt szerepet, azonban a jelenlegi háborús helyzet mindkét fél számára komoly politikai kockázatokat rejt.
Négy feltételt szabott az ellenzék vezetője
Gadi Eisenkot, az ellenzék vezetője határozott elvi korlátokhoz kötötte a kisebbségi pártokkal való együttműködést. A volt vezérkari főnök négy alapvető követelést fogalmazott meg a lehetséges partnerek felé: a legfontosabb pontok között szerepel Izrael elismerése zsidó, demokratikus és liberális államként, amely minden polgára számára teljes jogegyenlőséget garantál.
Emellett elengedhetetlen feltételként szabta meg a Hamász terrorszervezetként való kategorikus elítélését, a gázai katonai struktúrák felszámolásának támogatását, valamint a palesztin fegyveres csoport kizárását bármiféle jövőbeli politikai hatalomból. A fő kérdés azonban az, hogy az arab pártok vezetése és szavazóbázisa képes-e elfogadni ezeket a biztonságpolitikai peremfeltételeket a koalíciós partnerségért cserébe.
Míg Manszúr Abbász a szociális és polgári jogok érvényesítését helyezi előtérbe, a Közös Lista baloldali és nacionalista tagjai élesen bírálják a kormány katonai fellépését. Hercog egyeztetései így a kormányfő személye mellett arról is döntenek, hogy az izraeli társadalom képes-e új politikai konszenzust teremteni.
