Kritikus fázisba lépett a háború: lejárt a történelmi tűzszünet, újra lecsaptak a drónok
Négy ukrán régióban több százezer háztartás maradt áram nélkül az éjszakai orosz támadások után, Oroszország szombat este óta 433 drónt indított Ukrajna ellen. Vasárnap este lejárt az oleski tűzszünet, Kijev szerint Moszkva elutasította a meghosszabbítását. A Kreml szerint az európai országoknak egyelőre nincs helyük a béketárgyalásokon.
Az éjszaka Oroszország ismét az ukrán energetikai infrastruktúrát támadta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint négy régióban több százezer háztartásban szűnt meg az áramellátás. Az elnök azt írta, hogy a támadások nagyon intenzívek, és az oroszok a lehető legjobban kihasználják, hogy Ukrajnában hiányoznak a ballisztikus rakéták elleni védelmi eszközök.
Az ukrán légierő közlése szerint szombat este óta Oroszország 433 nagy hatótávolságú drónt indított, ezek közül 371-et lőttek le. Kijevben éjfél óta hatszor volt drónriadó. Zelenszkij azt is közölte, hogy Ukrajna csapást mért az oroszországi Rosztovi területen működő Kamenszkij üzemre, amely szerinte orosz rakéták gyártásában vesz részt. Moszkva ezt nem kommentálta.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz légvédelem az éjszaka 17 régió felett 235 ukrán drónt semmisített meg, októberben pedig összesen 27 988-at. A Nyizsnyij Novgorod-i területen lévő Ksztovóban egy ipari létesítmény rongálódott meg. A Meduza ellenzéki hírportál forrásai szerint a Lukoil helyi olajfinomítójában tűz ütött ki. Az orosz Nyomozó Bizottság terrorcselekmény miatt indított eljárást. A régió vezetése intézkedéseket hozott a benzinkutak üzemanyag-ellátásának biztosítására, és arra kérte az autósokat, hogy csak szükség esetén tankoljanak.
Leonyid Paszecsnyik, az orosz vezetés alatt álló Luhanszki terület vezetője szerint ukrán dróncsapások egy buszt és három személyautót találtak el, négy civil meghalt. A moszkvai védelmi minisztérium vasárnap azt állította, hogy az orosz erők mind a hat frontszakaszon előrenyomultak, és több mint 1170 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. Ezeket az adatokat független forrás nem erősítette meg.
Vasárnap este lejárt az Oleski körzetében kedden életbe lépett tűzszünet. Az ukrán elnöki hivatal egyik magas rangú vezetője szerint Moszkva elutasította a meghosszabbítását. A Melania Trump amerikai first lady közvetítésével létrejött hatnapos tűzszünet tette lehetővé az evakuálást és a segélyszállítást. Ez volt a leghosszabb tűzszünet a 2022 februárjában kezdődött teljes körű orosz invázió óta.
Az ukrán vezérkar közlése szerint vasárnap 167 civilt menekítettek ki biztonságosabb Herszon megyei településekre. Köztük 22 gyerek és 21 mozgáskorlátozott, különleges segítségre szoruló ember volt. Olekszandr Prokugyin, Herszon régiójának ukrán katonai kormányzója arra kérte a lakosokat, hogy a tűzszünet lejárta után kerüljék a Dnyeper menti „vörös övezeteket”, mert ott továbbra is gyakoriak az orosz légitámadások, és életveszélyes a helyzet.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint Moszkva pozitívan értékeli az oleski művelet lebonyolítását és a két ország emberi jogi biztosainak együttműködését. Jana Lantratova orosz ombudsman közölte, hogy ukrán kollégájával, Dmitro Lubineccel megállapodtak abban, hogy a frontvonal közelében élőket segítő humanitárius missziókat rendszeresen folytatják.
XIV. Leó pápa a vasárnapi úrangyala imádság után az oleski misszióról is beszélt. Azt mondta, reméli, hogy a felek együttműködése erősíti a párbeszédet, és újabb konkrét békekezdeményezésekhez vezet. A pápa arra kérte a híveket, hogy ne fáradjanak bele a béke építésébe.
A Kreml vasárnap elutasította, hogy Európa most részt vegyen a rendezési tárgyalásokon. Dmitrij Peszkov szóvivő a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy Európának elvben ott lenne a helye a tárgyalóasztalnál, de jelenlegi hozzáállásával ez haszontalan volna. Szerinte Brüsszel továbbra is Oroszország stratégiai vereségére törekszik. Jurij Usakov elnöki külpolitikai tanácsadó szerint az újrainduló tárgyalások első fordulóit háromoldalú, orosz–amerikai–ukrán formátumban kell tartani, az európaiak később kaphatnak helyet. Usakov azt is mondta, hogy Vlagyimir Putyin felvenné a telefont, ha Zelenszkij felhívná. Ha pedig az ukrán elnök tárgyalni akar, utazzon Moszkvába.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az atlantai G20-találkozón röviden beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Szó volt arról is, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozhat az Ázsiai–csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) november 18–19-i csúcstalálkozóján a kínai Sencsenben. Rubio hangsúlyozta, hogy nem hivatalos tárgyalásról, csak rövid beszélgetésről volt szó. Trump korábban Putyint a decemberi miami G20-csúcsra is meghívta. Szombaton azt mondta, hogy annak sincs akadálya, hogy Zelenszkijt is meghívja.
