Irán új vezetője: Modzstaba Hamenei
Ali Hamenei halála után Irán teheráni szakértői tanácsa döntött a legfőbb vezető utódlásáról. A sajtóértesülések szerint az elhunyt 86 éves vezető helyét fia, a 56 éves Modzstaba Hamenei veszi át. A Forradalmi Gárda, mint kulcsszereplő, nyomást gyakorolt a tanácsra az utódlás kijelölésekor, ami arra utal, hogy az új vezető a fegyveres erők érdekeit képviseli majd, és valószínűleg nem folytatja a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal.
Ali Hamenei, aki az amerikai–izraeli légitámadás következtében vesztette életét, eddig nem jelölt ki utódot, ami káoszt eredményezett a hatalmi harcokban. A nyugati sajtó, köztük a New York Times, három lehetséges utódot említett, közöttük Hamenei kabinetfőnökét és Homeini ajatollah unokáját. Azonban a friss információk szerint a Forradalmi Gárda dominálta a döntéshozatalt, így Modzstaba Hamenei gyorsan hatalomhoz jutott.
Modzstaba Hamenei nem számít magas rangú vallási vezetőnek, mivel az elmúlt években nem töltött be hivatalos pozíciót a rezsimben, és csak ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Az iráni alkotmánymódosítás óta, 1989 óta, a legfőbb vezetői pozícióhoz való hozzáféréshez nem szükséges a legmagasabb vallási rang, sokkal inkább a politikai befolyás a meghatározó. Hamenei már korábban is jelentős háttérbefolyásra tett szert, hiszen a iráni–iraki háború alatt részt vett a fegyveres erők munkájában.
Továbbá, Modzstaba Hamenei személyében felmerült, hogy nemcsak politikai akarata, hanem személyes kihívásai is vannak: titkos hírszerzési információk szerint impotenciával küzdött, és a családja nyomására kezelték különböző brit klinikákon. A hírek szerint a kezelések hatására született fia, akit szintén Ali Hameneiről neveztek el.
Mivel Ali Hamenei halála után ideiglenesen Ali Laridzsani, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője vette át a hatalmat, az irányításának átadása Modzstaba részére sokakat aggaszt. Ez a döntés nemcsak azért jelentős, mert Hamenei közeli kapcsolatban áll az Iráni Forradalmi Gárdával, hanem azért is, mert ezzel potenciálisan fokozódhat a feszültség az Egyesült Államokkal és Izraellel.
A jövőbeni események alakulása átalakíthatja Irán belpolitikáját, különösképpen az amerikai–izraeli–iráni konfliktus szempontjából. A hatalom új birtokosai közötti belső harc lehetősége továbbra is fennáll, hiszen a Szakértői Gyűlés döntései formálisan a vallási vezetők kezében vannak, ám a Forradalmi Gárda dominanciája közvetlen hatással lehet a kormányzásra.
