Egy tucat feljelentés készül az állami szerződések felülvizsgálata nyomán
A következő egy-két hétben mintegy egy tucat újabb ügyben tehet feljelentést a kormány az állami beruházások és szerződések felülvizsgálata alapján – erről Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter beszélt a Kossuth rádióban. A tárcavezető szerint az ügyek között nem lesznek százmilliárd forintos nagyságrendűek, ugyanakkor több olyan esetet is feltártak, amelyek több tízmilliárd forintnyi közpénzt érinthetnek.
Súlyos szabálytalanságok a P2M szerződésénél
A miniszter külön kitért a P2M nevű cégcsoport egyik szerződésére. Elmondása szerint ennél az ügynél súlyos szabálytalanságokat tártak fel, ezért a P2M-hez kapcsolódó ügy is szerepel a készülő feljelentések között, a részleteket azonban egyelőre nem ismertette.
A P2M Consulting és a P2M Informatika korábban több jelentős állami megbízást nyert el. A két vállalkozás néhány év alatt több tízmilliárd forintos állami keretszerződésekhez jutott, miközben korábbi árbevételük ennek csak töredéke volt. A cégek 2020 végén kötötték meg első nagy állami keretmegállapodásukat a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal, nettó 30 milliárd forintos keretösszeggel, amelyet 2025-ben egy újabb, nettó 25 milliárd forintos keretszerződés követett.
Az elmúlt négy és fél évben több mint 18 milliárd forint értékben kaptak konkrét megbízásokat állami, illetve állami tulajdonú szervezetektől. A nagyobb megrendelések között volt az MVM Csoport több mint 2,7 milliárd forintos megbízása, a MÁV Szolgáltató Központ 825 millió forintos szerződése, valamint a Mavir 650 millió forintos szervezetfejlesztési munkája. A P2M Informatika árbevétele néhány év alatt 108 millió forintról 4,35 milliárd forintra emelkedett, a P2M Consultingé pedig az évi mintegy 80 millió forintos szintről közel 1,7 milliárdra nőtt.
Gondosóra: a ráfordított összeg töredékéből is működhetett volna
A Gondosóra-program ügyében már megtörtént a feljelentés, és a nyomozás is elindult. A program négy év alatt mintegy 100 milliárd forintos költségvetést emésztett fel. Tanács Zoltán szerint a felülvizsgálat arra jutott, hogy a programot a ráfordított összeg feléből is meg lehetett volna valósítani, de akár a harmadából vagy a negyedéből is működőképes lett volna.
E-ingatlan-projekt: 22–23 milliárd forint, működő modulok nélkül
A miniszter egy másik, jelentős összeget érintő ügyként az e-ingatlan-projektet említette. Elmondása szerint a fejlesztésre mintegy 22–23 milliárd forintot költöttek, ennek ellenére a rendszerben egyetlen alapmodulon kívül lényegében nem voltak működő, valódi modulok. Emiatt a fejlesztést gyakorlatilag elölről kellett kezdeni, és ebben az ügyben is készül a feljelentés. A tárcavezető ígérete szerint az e-ingatlan-projekt hátteréről később részletesebben is beszámolnak.
4iG: 200 milliárd forintnyi élő szerződésállomány
A rádióinterjúban szóba került a 4iG is. Tanács Zoltán szerint a vizsgálatok alapján a cégcsoportnak jelenleg mintegy 200 milliárd forint értékű élő informatikai szerződésállománya van az állammal. Ezek egy része olyan informatikai rendszerekhez kapcsolódik, amelyek nélkülözhetetlenek az állam folyamatos működéséhez, ezért nem függesztik fel automatikusan az összes kifizetést. Ahol azonban konkrét szabálytalanság gyanúja merül fel, ott intézkednek – mondta a miniszter.
A kutatás-fejlesztési ráfordításokat is emelnék
A miniszter a kormány kutatás-fejlesztési terveiről is beszélt. Jelenleg Magyarország GDP-arányosan mintegy 1,3 százalékot fordít kutatás-fejlesztésre, ezt a következő négy évben 2 százalék közelébe emelnék. Hosszabb távon a 3 százalékos szint elérése lehet a cél, amely az Európai Unió által meghatározott célkitűzéshez igazodik.
