Egy évvel az ígéretek után: mi valósult meg Von der Leyen terveiből?
Egy évvel ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ambiciózus évértékelő beszédében vázolta fel, hogyan erősítené meg Európát gazdasági, kereskedelmi és védelmi téren. A beszéd számos konkrét vállalást tartalmazott, amelyek megvalósulását érdemes számba venni.
Ukrajna támogatása és az orosz vagyonok ügye
Ukrajna támogatása a háború kezdete óta kiemelt uniós prioritás. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európa összesen mintegy 170 milliárd euróval támogatta Kijevet. A beszéd idején a 19. szankciós csomagon dolgoztak, amelyet egy hónappal később el is fogadtak. Idén áprilisban a 20., júliusban a 21. csomagot is jóváhagyták, jelenleg pedig a 22. előkészítése zajlik.
Az elhurcolt ukrán gyerekek visszahozatala nem valósult meg, de a téma napirenden tartása érdekében idén májusban csúcstalálkozót tartottak. Júliusban hivatalosan elindult az EU és Ukrajna közötti drónszövetség is.
A legnagyobb ígéret azonban nem teljesült: a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával tervezett úgynevezett jóvátételi hitel nem valósult meg. A legtöbb érintett vagyont a belga Euroclear kezeli, Belgium pedig csak akkor vállalta volna a konstrukciót, ha mind a 27 tagállam együttesen, felső határ nélkül vállalja a pénzügyi kockázatokat. Végül egy két évre szánt, 90 milliárd eurós közös hitelfelvétel lett a megoldás, amely alól Csehország, Magyarország és Szlovákia mentesült. Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási tárgyalásai érdemben megkezdődtek, bár a hat tárgyalási klaszterből eddig csak kettőt nyitottak meg.
Európai védelem és a drónfal
Az európai védelem terén több előrelépés is történt. A beígért drónszövetség megalakult, az európai védelmi ipari kapacitásokat növelő EDIP programot 2025 végéig elfogadták 1,5 milliárd eurós alappal. Az Európai Bizottság októberben bemutatta a 2030-ig szóló védelmi felkészültségi ütemtervet, amelynek egyik fő projektje az Európai Drónvédelmi Kezdeményezés, amely nemcsak a keleti területeket, hanem az EU teljes légterét védené az ellenséges drónoktól.
A finanszírozást a 150 milliárd eurós SAFE-eszköz segíti, amelyre 16 tagállam jelentkezett. Magyarország tervét egyedüliként nem engedélyezték, de az új kormány azt újradolgozza. A programban Ukrajna és Kanada is részt vesz. A fejlesztések ütemét ugyanakkor lassítja, hogy a tagállamok és az európai védelmi ipar milyen gyorsan képes az eszközöket legyártani.
Izrael és a szankciók elmaradása
Von der Leyen beszédében keményen bírálta az izraeli kormányt a Gázai övezetben folytatott pusztítás miatt, szankciókat helyezett kilátásba „Izrael legagresszívebb miniszterei” és a telepesek ellen, valamint az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztését is felvetette. Ezek javarészt elmaradtak, mivel a szigorúbb szankciókhoz és a társulási egyezmény felfüggesztéséhez egyhangú döntés szükséges, ami nem jött össze a 27 tagállam között.
Az európai gazdaság élénkítése
A gazdaság terén Von der Leyen a versenyképesség javítását ígérte további omnibuszcsomagokkal, amelyek évi 15 milliárd euróval csökkentenék az adminisztratív költségeket. A bizottság azóta további hat csomagot követett, és más rendeletek egyszerűsítéséről is javaslatot nyújtott be. A benyújtott csomagok közül hatot már részben vagy egészben elfogadott az Európai Parlament és a Tanács, 23 jogszabályi javaslatot bemutattak, 21 pedig még tervben van. A Draghi-jelentésben meghatározott 383 szakpolitikai döntésből mindössze 60-at vezettek be teljesen, 98-at részlegesen, 225 pedig még várat magára.
Az egységes piac akadályainak lebontására 2028-ig szóló tervet ígértek, a lassú haladás miatt azonban immár minél több rendelettel és a kétsebességes Európa koncepciójával gyorsítanák a folyamatot. A kereskedelemben az Egyesült Államokkal kötött megállapodást sikerült bevezetni, a Mercosur-országokkal kötött egyezményt ideiglenesen már alkalmazzák, Ausztráliával megállapodtak, Indiával pedig tárgyalnak.
Ami idén ismét előkerülhet
Több tavalyi vállalásból szinte semmi sem valósult meg, így ezek valószínűleg idén is szerepelni fognak a beszédben. Ilyen a fiatalkorúak védelme a közösségi médiumokon, amelynek javaslattervezetét már ki is szivárogtatták, és a SOTEU másnapján bemutatják. Hasonlóan előkerülhet a lakhatás kérdése, valamint a környezetvédelem, a kibocsátáscsökkentés, az erdőtüzekkel szembeni felkészülés és a migráció ügye is.
