Bizonytalanság a kulturális béremelés körül
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint egyelőre nem tudni, mit jelent majd a gyakorlatban a közgyűjteményi és közművelődési terület munkavállalóinak bejelentett 10,7 százalékos béremelés. Dobrovits Orsolya lapunknak nyilatkozva elmondta: a bejelentés óta eltelt időben sem vált ismertté, hogyan jut el a többlet a dolgozókhoz, és a bejelentés részeként említett személyi jövedelemadó-kedvezmény részletei sem ismertek azon túl, hogy sávosan csökkentenék a jelenlegi szja-t.
Nincs ágazati bértábla
A szakszervezeti vezető rámutatott, hogy a területen nincs ágazati bértábla, ráadásul az intézmények fenntartói eltérőek, és még ugyanazon fenntartó esetében is különböző munkáltatók működnek, ami tovább nehezíti a béremelés célba juttatását. A KKDSZ másfél éve a pedagógusbérekhez igazítva tette le követelését a korábbi és a jelenlegi döntéshozók asztalára, és az idei költségvetési vita előtt valamennyi Tisza-képviselőnek is levelet írtak arról, hogy mind a minisztériumi, mind az önkormányzati fenntartású intézmények esetében központi költségvetési pluszforrást követelnek a kulturális dolgozók bérének a pedagógusbérekhez való igazítására.
Konkrét bérigények
A szakszervezet a következő minimum bruttó alapbérek azonnali bevezetését szorgalmazza: tudományos fokozattal tudományos munkát végzőknek 915 ezer forint, egyetemi végzettséggel tudományos munkát végzőknek 840 ezer forint, kulturális szakmai munkakörökben egyetemi végzettséggel 790 ezer forint, középfokú végzettséggel és szakirányú továbbképzéssel 650 ezer forint, középfokú végzettséggel, kulturális működéstámogató munkakörökben 600 ezer forint. Dobrovits Orsolya felhívta a figyelmet arra is, hogy a Tisza Párt a választási programjában a kulturális terület 25 százalékos bérfelzárkóztatását ígérte, szerinte azonban továbbra is konkrétumok nélküli ígéretek vannak arról, hogy ez „majd” megvalósul.
Bruttó 460 ezer forint körüli átlagkereset
A szakszervezet elnöke az ágazat átlagkeresetéről szólva elmondta: a legfőbb igazodási pont a szakmai végzettséggel kötelezően fizetendő garantált bérminimum, amely jelenleg jogszabály szerint bruttó 373 200 forint, és a terület átlaga ehhez van a legközelebb. Az ágazatban a bruttó átlagfizetés 460 ezer forint körül alakul, és mivel nincs kötelező bértábla, diplomával, egyetemi végzettséggel és 20-30 éves szakmai tapasztalattal is csak ennyi jöhet össze, de nagy országos intézményekben, akár doktori fokozattal is csak bruttó 510 ezer forintot keresnek a kollégák. Az önkormányzati fenntartású intézmények esetében – néhány pozitív példát kivéve – a bér azért is reked meg, mert a fenntartó a tőle beszedett szolidaritási adóra hivatkozik, ha a kulturális terület forráshiánya szóba kerül.
18 ezer munkavállaló
A munkavállalók létszámáról szólva a KKDSZ elnöke kifejtette: a közgyűjteményi – múzeumi, könyvtári, levéltári – és közművelődési területen a minisztériumi vagy önkormányzati fenntartású intézményekben összesen 18 ezren dolgoznak, és a teljes ágazat bérrendezése nem okozna gondot a központi költségvetésnek. Példaként említette, hogy az elhíresült, elszórt 17 milliárd forintnyi NKA-pénz a területükön ugyan nem lenne elegendő, de már jól érezhető béremelést fedezett volna.
Nem volt egyeztetés
Arra a kérdésre, hogy a béremelés bejelentése előtt egyeztetett-e a kormány a szakszervezettel, Dobrovits Orsolya azt válaszolta: egyáltalán nem. Hangsúlyozta, hogy már a korábbi években is felhívták a döntéshozók figyelmét a tarthatatlan bérhelyzetre és a központi költségvetési forrásbevonás szükségességére. Az új kormány felállását megelőzően, a választások után közvetlenül, de még a beiktatása előtt levélben fordultak a miniszterelnök-jelölthez, majd amint megnevezték a kulturális minisztert, neki is levelet küldtek, tájékoztatták a helyzetről, és érdemi ágazati érdekegyeztetést kértek. Ez egyelőre nem valósult meg, de a remények és az ígéretek szerint lesz egyeztetés.
Demonstráció a Miniszterelnökség előtt
A szakszervezet a bérrendezés érdekében demonstrált a Miniszterelnökség előtt. Dobrovits Orsolya szomorúnak nevezte, hogy a helyzet változása nélkül gyakorlatilag mindig, valamennyi ágazati miniszterrel a nulláról kell kezdeni, és szerinte mindenkinek sokkal jobb lenne, ha végre rendszerszinten orvosolnák az ágazat problémáit. Leszögezte: továbbra is minden szakszervezeti eszközt be fognak vetni lépésről lépésre, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a kollégák, akik megőrizték a nemzeti kulturális kincseket és ápolják a nemzeti kultúrát, gyakorlatilag a szakmában egyáltalán nem látnak jövőt. Égető és érthető problémának nevezte az elvándorlást és a pályaelhagyást, hiszen ugyanazzal a diplomával tanári pályán valaki minimálisan bruttó 780 ezer forintot keres, míg ezekben az ágazatokban jó, ha a bruttó 460 ezret eléri.
