Magyarország az uniós újrahasznosítás élvonalában
Az Eurostat csütörtökön közzétett jelentése szerint Magyarország 2024-ben az Európai Unió negyedik legkevesebb hulladékot termelő országa volt: fejenként 1269 kilogramm hulladék keletkezett, míg az uniós átlag 1697 kilogramm volt. A hulladék 77,1 százalékát újrahasznosították vagy más módon hasznosították, amivel hazánk az EU második helyét szerezte meg ebben a mutatóban.
Az újrahasznosítási arányt tekintve csak Olaszország előzte meg Magyarországot 87,3 százalékkal, Szlovákia pedig 69,8 százalékkal a harmadik helyen végzett. A tagállamok közül tizenkettőben haladta meg az újrahasznosítás aránya a hulladékkezelés 50 százalékát.
A legtöbb hulladék Észtországban keletkezett fejenként 4703 kilogrammal, amit Belgium (3157 kilogramm) és Bulgária (2881 kilogramm) követett. Észtország magas hulladéktermelését az olajpalával végzett energiatermeléssel hozták összefüggésbe. A legkevesebb hulladék Máltán (1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az unióban 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, valamint az építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számítva – 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett, ami a teljes 2196 millió tonnás hulladékmennyiség 35 százalékának felelt meg. A keletkezett hulladék közel kétharmadát, 61,8 százalékát valamilyen módon hasznosították: az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, ezen belül a kiásott területek feltöltése 13,3 százalékot, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
A hulladékkezelési módszerek terén jelentős eltérések mutatkoztak a tagállamok között. Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési célú feltöltésre, illetve tájépítészeti célokra használták fel, Írországban pedig 45,2 százalékát hasznosították ilyen módon. Más országokban a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód: Bulgáriában 91,4, Finnországban 84,4, Svédországban 75,1 százalékban. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az egyik legkevésbé elterjedt módszer volt, Dániában a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában 19,4 százalékát tette ki.
