Gyengülő pályán a forint a költségvetési bejelentések ellenére
A 2027-es költségvetés terveinek ismertetése nem tudott tartós támaszt nyújtani a forintnak. A hazai fizetőeszköz a hétfői erősödést követően gyengülni kezdett, és az euróval, valamint a dollárral szemben is veszített értékéből. A 4,9 százalékos hiánycél megfelelt a piaci várakozásoknak, a költségvetési bejelentések és a jegybanki kamattartás azonban nem tudták megakadályozni a leértékelődést.
Hétfőn még erősödött, keddtől gyengült a forint
A magyar fizetőeszköz az előző hetet valamivel 363 forint felett zárta az euróval szemben, hétfőn azonban még erősödni tudott. Az euró jegyzése a nap végén 362,65 forint körül alakult, a dollár árfolyama eközben 323 forint közelében mozgott. Kedden fordulat következett: az euró árfolyama a nap végére 364 forint közelébe emelkedett, szerdán a 365,7-es szintet is elérte, csütörtökön pedig 366 forint fölé került.
A dollárral szemben is jelentős a veszteség
A dollár árfolyama a hét eleji 323 forint körüli szintről 326–327 forint közelébe emelkedett. Csütörtökig a forint közel 1 százalékot veszített értékéből az euróval, míg 1,4 százalékot a dollárral szemben. A gyengülés nem pusztán a nemzetközi árfolyammozgásokkal magyarázható: a forint a régiós devizákhoz képest is gyengébben teljesített, ami arra utal, hogy a magyar gazdaságot érintő tényezők is szerepet játszottak az árfolyam alakulásában.
Sem a költségvetés, sem a jegybank nem adott támaszt
A hét elején ismertetett költségvetési tervek és a keddi jegybanki kamatdöntés sem hozott tartós kedvező fordulatot. Az alapkamat a várakozásoknak megfelelően változatlan maradt, a döntést követő kommunikáció pedig nem adott új iránymutatást a monetáris politika várható alakulásáról. A forint már a döntés előtt gyengülni kezdett, így a kamattartás önmagában nem bizonyult elegendőnek az árfolyam stabilizálásához.
Romló nemzetközi hangulat és emelkedő energiaárak
A hazai fejlemények értékelését nehezítette, hogy a héten folyamatosan romlott a nemzetközi befektetői hangulat. A vártnál gyengébb német ZEW-index kedvezőtlen jelzést adott az európai gazdasági kilátásokról, jelezve, hogy a gazdasági szereplők továbbra is tartanak a magas energiaárak és a politikai bizonytalanság következményeitől. A forintot emellett az energiapiaci feszültség, az európai kötvénypiacok bizonytalansága és a dollár erősödése is nyomás alá helyezte.
Az euróbevezetés kérdése is napirendre került
A pénzügyminiszter egy nyilatkozatában 2032-t nevezett meg az euróbevezetés egyik lehetséges időpontjaként, ugyanakkor jelezte, hogy Magyarország nem kívánja elsietni az ERM–II árfolyamrendszerhez való csatlakozást. A nyilatkozat hosszabb távú lehetőséget vázolt fel, de nem jelentett konkrét menetrendet, így érdemi hatást nem gyakorolt a forint árfolyamára.
További adatok és jegybanki döntések mozgathatják az árfolyamot
A következő napokban sem csökkenhet a forintra nehezedő nyomás. A befektetők figyelmét a harmadik negyedéves GDP-adatok, valamint az amerikai és az európai jegybank kamatdöntése kötheti le. A magyar gazdaság negyedéves bővülése 0,4 százalékos lehet, ami éves összevetésben 1,9 százalékos növekedést jelenthet. Az elemzők az elmúlt hetinél némileg gyengébb forintot várnak, az euró árfolyama szűkebb, 360 és 372 közötti sávban mozoghat, a dollár jegyzése pedig 320 és 330 forint között alakulhat.
Drágult az olaj és a földgáz, veszteséget hozott a tőzsde
A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a hét folyamán 106 és 113 dollár között ingadozott, a drágulásban a szállítási költségek növekedése és a közel-keleti konfliktus elhúzódása egyaránt szerepet játszott. Az európai földgáz tőzsdei jegyzése átmenetileg a megawattóránkénti 90 eurót is meghaladta, amire 2022 vége óta nem volt példa. A kedvezőtlen nemzetközi hangulat a Budapesti Értéktőzsdén is éreztette hatását: a BUX-index közel 3 százalékot veszített értékéből a héten, a vezető részvények közül az OTP és a Mol teljesített a leggyengébben, a Richter viszont több mint 3 százalékkal erősödött.
