Nagy meglepetést tartogat az új költségvetés, máshol van a csavar, mint ahol sokan keresik
A vállalkozások lehetnek a 2027-es költségvetés legnagyobb vesztesei: a növekvő adóterhek és az állami megrendelések visszafogása egyszerre hozhatják nehéz helyzetbe a hazai cégeket. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint mindeközben az alacsony keresetűek, a kisnyugdíjasok és a gyermekes családok jelentős része kedvezőbb anyagi helyzetbe kerülhet. A lakosságnak ígért támogatások azonban nem ellensúlyozzák automatikusan a gazdasági kockázatokat: a vállalati többletköltségek a fogyasztói árakban is megjelenhetnek, a beruházások visszaesése pedig fékezheti a növekedést.
A kormány hétfőn ismertette a 2027-es költségvetés főbb számait, a részletes tervezet azonban egyelőre nem áll rendelkezésre. A bejelentések alapján a legnagyobb segítségre az alacsony keresetűek, a kisnyugdíjasok és a gyermekes családok egy része számíthat, közben a vállalkozások adóterhei emelkednek, az állami beruházásokra fordítható kiadások pedig csökkenhetnek.
Kik járhatnak jól?
A tervezett intézkedések legnagyobb nyertesei a legalacsonyabb nyugdíjból élők és a minimálbéren foglalkoztatottak lehetnek. Érdemben javulhat azoknak a gyermekes családoknak a helyzete is, amelyek korábban egyáltalán nem, vagy csak részben tudták kihasználni az adókedvezményeket. Számukra különösen sokat jelenthet a családi pótlék megduplázása. A gyermeket nevelő háztartások többsége jól járhat, de a 40 év alatti, kétgyermekes anyák egy része kivételt jelenthet, amennyiben keresetük jelentősen meghaladja a havi bruttó egymillió forintot.
Az egészségügyben, a szociális ágazatban és a rendvédelemben dolgozók 10–15 százalékos béremelésre számíthatnak, ennek tényleges mértéke azonban egyelőre nem egyértelmű: nem világos, hogy a bejelentett emelés a bruttó vagy a nettó keresetekre vonatkozik, illetve kiterjed-e a különböző pótlékokra.
Hol van a csavar?
A lakásvásárlást tervezők számára már kevésbé kedvező a kép. A támogatási rendszer átalakításával a használt ingatlanok megvásárlásához felvehető kedvezményes hitelek kamata a jelenlegi 3-ról 5 százalékra emelkedne. A lakástakarékok állami támogatásának visszaállítása sem jelent megoldást a fiatalok számára, hiszen a lakásvásárlást akár 5–10 évvel is kitolhatja. A lakásfelújításra ígért támogatások pedig várhatóan csak szűk körhöz juthatnak el: a kormány mindössze 20 ezer igénylővel számol.
A vállalkozások egyszerre két oldalról kerülhetnek nyomás alá: miközben emelkednek az adóterheik, az állami megrendelések visszafogása szűkítheti a piacukat. A nagyvállalatokat érintő társaságiadó-emelésnél a 15 százalékos adókulcs közvetlenül bekerül a jogszabályba, ami a jelenlegi 9 százalékhoz képest hat százalékpontos emelést jelent. A kabinet számításai szerint az adókedvezmények miatt az érintett cégek tényleges adóterhelése átlagosan 11,25 százalék körül alakulhat. A környezetterhelési adók emelését fokozatosabb bevezetéssel tartaná célszerűnek a kutatóintézet, mert a túl gyors adóemelés arra ösztönözheti a cégeket, hogy más országba helyezzék át telephelyeiket. A további adóintézkedések a szolgáltatások drágulásához vezethetnek, mivel a cégek a növekvő költségeik egy részét várhatóan áthárítják a fogyasztókra.
Bizonytalan hiánycél, eltérő növekedési várakozások
A költségvetés mozgásterét az infláció és a külső finanszírozási feltételek alakulása is befolyásolhatja, ami kedvezőtlen körülmények között a hiánycél teljesítését is megnehezítheti. A kormány 3 százalék feletti pénzromlással számol 2027-ben, a tényleges ütemet azonban jelentősen befolyásolhatják a külső gazdasági folyamatok. Kedvezőtlen külső körülmények esetén akár évközi kiigazításra is szükség lehet a hiánycél teljesítéséhez.
A növekedési pályát illetően érdemben eltér a kormány és a GKI várakozása. A kutatóintézet 2026-ra a kabinet 2 százalékos előrejelzésénél visszafogottabb, 1,4 százalékos GDP-bővülést vár, 2027-ben viszont a kormány 2,2 százalékos prognózisával szemben 2,8 százalékos növekedést tart elérhetőnek.
Összességében a tervezett intézkedések várhatóan élénkítik a lakossági fogyasztást, mivel az alacsonyabb jövedelmű háztartások a hozzájuk kerülő többletforrások túlnyomó részét elköltik. A belső kereslet erősödése ugyanakkor nem jelenti automatikusan a növekedés gyorsulását, különösen akkor, ha a vállalkozások növekvő terhei és a beruházások visszafogása ezzel ellentétes hatást fejtenek ki. Hogy mindebből mennyi valósul meg, azt a részletes költségvetési tervezet és a végleges szabályok ismeretében lehet majd pontosabban megítélni.
