Még bízik a magyarok többsége az új kormányban, de a gazdaságból már vészjelzés érkezett
A lakosság visszavett a választások utáni várakozásaiból, a gazdaságkutató szerint azonban korai lenne bizalomvesztésről beszélni. A vállalatoknál sokkal élesebbek a törésvonalak: az ipar termelési kilátásai a háború előtti időszakot idézik, az építőiparban viszont a járvány kezdetéhez hasonló pesszimizmus uralkodik.
A GKI októberi konjunktúraindexe szeptemberhez képest nem változott, a mozdulatlan összesített mutató mögött azonban ellentétes folyamatok zajlanak: az üzleti bizalmi index 1 ponttal emelkedett, a fogyasztói 2 ponttal csökkent. A felmérés az Európai Bizottság módszertanával, a szezonális hatások kiszűrésével készül. Júliusban négy és fél éves csúcsra ért, augusztusban 4 ponttal visszaesett, szeptemberben 1 ponttal javult, októberben a két oldal elmozdulása kiegyenlítette egymást.
A választási lendület még kitart
A fogyasztói bizalmi index októberben mínusz 6,1 ponton állt. Ez a júliusi, több mint nyolcéves csúcshoz képest 8 pontos korrekció, a mutató azonban még mindig mintegy 20 ponttal meghaladja hosszú távú átlagát. A vezető kutató szerint a havi romlást történelmi összefüggésben kell nézni: a több mint három évtizedes felmérés történetében csak 2002-ben és 2018-ban mértek magasabb lakossági bizalmat. Az új kormány működéséhez fűzött kedvező várakozások továbbra is erősen befolyásolják a hangulatot, a gyengülés mögött inkább a túlzott várakozások korrekciója áll, mintsem a háztartások tényleges anyagi helyzetének romlása.
A mostani folyamat a korábbi választások utáni időszakokhoz képest is sajátos: míg korábban egy-két hónapig tartott a lendület, most a korrekció mellett is már csaknem fél éve kitart. A részadatokból kiderül, hol fogyott leginkább a derűlátás: az ország következő 12 havi gazdasági kilátásait jelző alindex 6 ponttal csökkent, a háztartások saját következő évi pénzügyi várakozásai 1 ponttal, az elmúlt egy év pénzügyi helyzetének megítélése 5 ponttal romlott, a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének értékelése viszont 2 ponttal javult.
Az ipar bizakodóbb, az építőipar mélyponton
Az üzleti bizalmi index júliusban hároméves csúcsot ért el, augusztusban 4 ponttal csökkent, majd szeptemberben és októberben egyaránt 1 ponttal emelkedett, de továbbra is érdemben elmarad hosszú távú átlagától. Az ipari index októberben 1,5 ponttal javult, és a következő három hónap termelési várakozásai 2022 januárja, az orosz–ukrán háború kitörése előtti hónap óta nem voltak ilyen kedvezők. A leginkább bizakodók a nagyvállalatok, a villamosberendezés-gyártók és a járműipar, míg a textil- és ruházati iparból, valamint a vegyiparból az átlagosnál lényegesen pesszimistább jelzések érkeztek. A feldolgozóipari értesítésben a külföldi kereslet meghatározó, ezért a hazai fogyasztás esetleges megingása csak áttételesen hat az ágazatra.
A szolgáltatásoknál októberben 2 ponttal emelkedett a bizalmi index. A kereskedelmi bizalmi index októberben nyolchavi mélypontra került, az építőipari index pedig 3 ponttal esett, és az ágazat az elmúlt öt év csaknem minden hónapjában a legpesszimistábbnak bizonyult; hasonló borúlátásra legutóbb a járvány első időszakában volt példa. Vannak kedvező jelek, köztük az Otthon Start nyomán élénkülő lakásépítések és az uniós források elérésére vonatkozó kormányzati kijelentések, ezek hatását azonban a gazdálkodó szervezetek még nem érzik a mindennapokban. A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése októberben érezhetően romlott, egyedül az ipari cégek értékelték kedvezőbben a környezetet.
A foglalkoztatási indikátor lényegében stagnált és hosszú távú átlaga alatt maradt: a vállalkozások 7 százaléka bővítene, 14 százaléka csökkentene létszámot. Az építőiparban a cégek mindössze 4 százaléka venne fel dolgozókat, 22 százalékuk viszont csökkentené a létszámot. Az ártervek nem utalnak erősödő általános árnyomásra: a következő három hónapban a cégek 18 százaléka emelne, 8 százaléka csökkentene árat, az összesített árindikátor július óta hosszú távú átlaga alatt áll.
A fogyasztás lehet a kapaszkodó
A megtakarítási várakozások történelmileg kedvező szinten állnak, bár a mutató továbbra is negatív; a reáljövedelmek emelkedése és az infláció mérséklődése javítja a háztartások pénzügyi mozgásterét. A kutatók nem tartják valószínűnek a fogyasztás megtorpanásának kockázatát: a kereskedelmi forgalom növekedési üteme az elmúlt két-három hónapban mérséklődött ugyan, de még mindig 4 százalék körüli, a GKI az idei év egészére mintegy 4,5 százalékos fogyasztásnövekedést vár. Az alacsonyabb jövedelműek helyzetének javítása különösen erősen hathat a fogyasztásra, mert náluk a többletjövedelem nagyobb része válik vásárlássá. A jövő évi költségvetésre vonatkozó kormányzati bejelentések fogadtatása még nem jelenhetett meg a felmérésben, így a következő hónapokban mérhetővé válhat, hogy a konkrét döntések mennyire találkoznak a választások után kialakult reményekkel.
