Kármán András: a hiánycsökkentés megnyithatja az utat az euró 2032-es bevezetése előtt
A pénzügyminiszter szerint a költségvetési hiány gyors csökkentése megnyithatja az utat az euró 2032-es bevezetése előtt, a kormány azonban még nem tűzött ki céldátumot. Kármán András a miniszterelnökkel és a jegybank alelnökével szemben óvatosabb az ERM–2 árfolyamrendszerbe lépés időzítésével kapcsolatban, szerinte azt nem szabad elkapkodni.
A kormány abban bízik, hogy a ciklus elejére időzített, főként kiadáscsökkentésre épülő költségvetési kiigazítás tartós hiánycsökkentést hoz, és akár 2032-ben lehetővé teszi az euró bevezetését – mondta Kármán András pénzügyminiszter interjúban. A következő évi költségvetés a GDP 4,9 százalékára csökkentené a hiányt az idei várható 7,5 százalékról. A befektetők pozitív első lépésként fogadták a vártnál nagyobb kiigazítást, egyes közgazdászok szerint viszont a globális kötvény- és energiapiacok ingadozása nehezítheti a növekedést és a hiánycsökkentést.
Nem az a célunk, hogy pusztán rövid távon maximalizáljuk a hiánycsökkentést. Fenntartható intézkedéseket hozunk, amelyek közelebb visznek ahhoz, hogy 2030-ban a hiány a GDP 3 százaléka alá csökkenjen, és így az euró bevezetéséhez, ahelyett, hogy egyszerűen csak a 2027-es hiányt szorítanánk le – mondta Kármán kedden késő este.
„Minél előbb, annál jobb”
„Minél előbb vezethető be az euró, annál jobb Magyarországnak. Szerintem ezt elsősorban a hiány csökkentése fogja meghatározni” – mondta a pénzügyminiszter. Ez éles fordulat a korábbi kormányzati politikához képest, amely határozottan ellenezte az euró bevezetését. Kármán szerint ha a hiány 2030-ban 3 százalék alá kerül, az 2032-ben lehetővé teszi az euró bevezetését, ami egybevág a piaci várakozásokkal. A kormány ugyanakkor még nem tűzött ki céldátumot.
Nem kapkodnák el az ERM–2-t
A kormány jövőre munkacsoportot hoz létre a jegybankkal. Ennek feladata, hogy feltérképezze az ERM–2 árfolyamrendszerbe, az euróövezet úgynevezett előszobájába lépés előtti teendőket, és Kármán szavaival egy „reális” ütemtervet dolgozzon ki. „Az eurózóna sokkal bonyolultabb intézményrendszer, mint 10-15 évvel ezelőtt” – mondta a miniszter.
Míg a miniszterelnök és Kurali Zoltán jegybanki alelnök szerint nem kell habozni az ERM–2-be lépéssel, Kármán szerint nem szabad elkapkodni. Nem az a lényeg, hogy minél gyorsabban belépjünk az ERM–2-be, hanem hogy minél előbb bevezessük az eurót, és a lehető legkevesebb időt töltsük az ERM–2-ben – mondta. Szerinte az árfolyam szempontjából nagyon nehéz meghatározni a belépés megfelelő időpontját, és a túl korai belépés, illetve az árfolyam középértékének túl korai rögzítése nem feltétlenül lenne ideális. Kurali Zoltán a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy a költségvetési csúszás és az ERM–2 alatti árfolyam-ingadozás 2033 utánra is kitolhatja az euró bevezetését.
A rezsicsökkentés drágább, mint a vagyonadó
A költségvetés azt is megmutatja, milyen nehéz visszafordítani a korábbi kormány kiemelt intézkedéseit, például a magas ágazati különadókat vagy a háztartások rezsitámogatását. A rezsicsökkentés költsége, amelynek megszüntetésére az Európai Unió is felszólította Magyarországot, jövőre 232 milliárd forinttal nő. Ez több, mint a 200 milliárd forint, amelyet a kormány az új vagyonadóból tervez beszedni.
A kiigazítás politikailag költséges lépéseket is tartalmaz. A kormány korlátozza az anyák szja-mentességét, és leállítja a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését. Ezeket az intézkedéseket a korábbi kormánytól örökölte, és fenntarthatatlannak tartja. A kormány szerint a nyugdíjintézkedések összességében így is növelik az időseknek juttatott összeget.
