Az Equilor szerint legkorábban 2033-ban vezethetik be az eurót
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint Magyarország megfelelő gazdaságpolitika mellett 2030-ban léphet be az ERM II. árfolyam-mechanizmusba, és legkorábban 2033-ban vezetheti be az eurót. Amennyiben a hiánycsökkentés elmarad, a gazdasági környezet romlik, vagy a forint árfolyama nem bizonyul elég stabilnak, a dátum későbbre tolódhat.
Az euró előszobája és a 2030-as dátum
Buró Szilárd, az Equilor pénzügyi innovációs vezetője szerint a sajtó egy része félreértelmezte a Tisza Párt 2030-ra vonatkozó vállalását: a párt nem az euró bevezetését vállalta a jelzett dátumig, hanem a maastrichti kritériumok teljesítését, amely az eurózónába lépés előszobája.
Az ERM II.-ben a résztvevő ország pénzének árfolyamát egy, az euróhoz viszonyított középárfolyam körül kell stabilan tartania, legalább két évig, súlyos árfolyamfeszültség és a középárfolyam saját kezdeményezésű leértékelése nélkül. A legrövidebb időt, 2,5 évet Szlovénia, Horvátország, Ciprus és Málta produkálta, Szlovákia 3 évet, Litvánia pedig 10,5 évet töltött az előszobában. Az euró átvétele nem automatikus az ERM II.-ben eltöltött idő után, a többi konvergenciafeltételnek is teljesülnie kell.
A hiány a legnagyobb akadály
Aradványi Péter vezető elemző szerint Magyarország 2025-ben egyetlen csatlakozási kritériumot sem teljesített. Az Equilor számítása alapján 2026-ban az árstabilitási feltétel már teljesülhet: a tizenkét hónapra számolt infláció 3,1 százalék, a referenciaérték 3,2 százalék. A hosszú lejáratú kamatoknál is javulást várnak, de a számított 6,4 százalékos magyar érték még meghaladja az 5,5 százalékos referenciaértéket.
A GDP-arányos hiányt az Equilor 2026-ra 7,5 százalékra, az államadósságot 77,5 százalékra várja, a maastrichti referenciaértékek rendre 3 és 60 százalék. A 60 százalék feletti adósság önmagában nem feltétlenül zárja ki a csatlakozást, ha az arány megfelelő ütemben és tartósan csökken. A magas adósság kamatterhe szűkíti a kormány mozgásterét. Az Equilor alap-előrejelzése 2027-re 5,7, 2028-ra 4,5 százalékos hiánnyal számol, a hosszabb távú adósságmodellben még ezen a pályán is a GDP 77,2 százaléka lenne az államadósság 2030-ban. Egy optimistább forgatókönyv 75,3 százalékos 2030-as adósságrátát mutat.
Hitelesség és forintárfolyam
Aradványi Péter szerint bevételnövelő intézkedések nélkül a kiadások oldalán érzékeny tételekhez is hozzá kellene nyúlnia a kormánynak. A túlzott beruházás-visszafogás rövid távon javíthatná a hiányszámot, de később a növekedést gyengítené, ezért az Equilor 5–6 százalék közötti 2027-es hiányt tart reálisnak.
Arra a kérdésre, mennyit érnek a költségvetési tervek egy olyan időszak után, amikor az előző kormány év közben többször módosította a büdzsé sarokszámait, Aradványi Péter a konvergenciakritériumok szerepét hangsúlyozta: azok világos mércét adnak, de önmagukban nem teremtik meg a bizalmat. A piacok figyelik, hogy a kedvező számok egyszeri intézkedésekből születtek-e, vagy tartós költségvetési fegyelem áll mögöttük. A 2027-es büdzsé ezért az euró felé vezető pálya első komoly hitelességi próbája lehet.
Buró Szilárd szerint a szlovák tapasztalat arra figyelmeztet, hogy a túl erős hazai pénz mellett történő euróbevezetés később versenyképességi gondot okozhat egy exportorientált gazdaságnak. Az Equilor rövidebb távon viszonylag stabil forinttal számol: év végi előrejelzése 2026-ra 370, 2027-re 365, 2028-ra 360 forintos euróárfolyamot tartalmaz.
Hatás a tőzsdére és a pénzügyi szektorra
Takács András részvényelemző szerint az euró kilátása a magyar tőzsdére is hatna. A devizakockázat és a finanszírozási költségek csökkenése növelhetné egyes részvények vonzerejét, a bankok és a kamatokra érzékeny ingatlancégek különösen érintettek lehetnek. A korábbi csatlakozó országok tőzsdéinek teljesítményét a bevezetés körüli világgazdasági helyzet is erősen alakította, vagyis az euró önmagában nem ígér tőzsdei nyereséget.
Szécsényi Bálint elnök-vezérigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyamat a befektetési szolgáltatókat és a bankokat egyaránt átalakulásra kényszerítené. Varga Zoltán szenior elemző szerint a csökkenő kamatfelár mellett a javuló gazdasági megítélésnek és a tőkebeáramlásnak kellene megtartania a forint iránti bizalmat. Az elemzők hangsúlyozták: az euró önmagában nem ellenszere a rossz gazdaságpolitikának, tartósan fegyelmezett politikával a forint mellett is lehetne stabilabb környezetet és alacsonyabb kamatfelárat elérni.
