Oszkó Péter: a felhalmozott vagyont kellene a gazdaság szolgálatába állítani
Nem a pénz hiányzik a magyar gazdaságból, hanem az a mechanizmus, amely a már felhalmozott megtakarításokat valódi növekedéssé alakítaná – erről beszélt Oszkó Péter a GKI konferenciáján. A befektetési szakember szerint a magyar lakosság több mint 122 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyonnal rendelkezik, ennek jelentős része azonban készpénzben, bankbetétekben vagy állampapírokban áll, miközben csak töredéke jut közvetlenül a vállalatokhoz és a tőkepiacra.
Oszkó Péter szerint Magyarország ugyanazzal a problémával küzd, mint Európa egésze: rengeteg tőkét halmozunk fel, de annak jelentős része nem a saját gazdaságunk fejlődését finanszírozza. Úgy látja, az állam mozgástere ezen a területen korlátozott, az euró bevezetésén és a költségvetési hiány alacsonyan tartásán túl kevés eszköz áll rendelkezésre a folyamat közvetlen átalakítására.
Európa mintegy 10 ezer milliárd eurónyi lakossági megtakarítással rendelkezik, miközben körülbelül 300 milliárd euró bankbetétben, illetve olyan formában áll, amely végső soron az Egyesült Államok finanszírozását segíti – mutatott rá. Az euróövezeti megtakarításokban jóval nagyobb súlyt képvisel a készpénz és a bankbetét, míg az amerikai háztartások lényegesen nagyobb arányban tartják vagyonukat részvényekben és más, magasabb kockázatú befektetésekben.
Ennek ellenére 2009 és 2023 között az európai háztartások vagyona csupán 55 százalékkal, az amerikaiaké viszont 151 százalékkal emelkedett. Az euróövezetben a háztartások megtakarítási rátája 14,3 százalék, míg az Egyesült Államokban mindössze 3 százalék. A különbséget nem a takarékosság mértéke magyarázza: az európai háztartások többet tesznek félre, mégis lassabban gyarapítják pénzügyi vagyonukat.
Az Európai Unió gazdasága jóval nagyobb újraelosztási mechanizmusra épül, mint az Egyesült Államoké: az állami újraelosztás mértéke Magyarországon a GDP 47,3, az Európai Unióban 49,5, az Egyesült Államokban pedig 37,9 százalék. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az európai társadalmak elsősorban az államtól várják a gazdaság fejlesztését – mondta.
A háztartások államfinanszírozásban vállalt szerepe a GDP 22,5 százalékának felel meg: ebből 15,7 százalék közvetlenül, további 6,8 százalék pedig alapokon és biztosítókon keresztül jelenik meg. A lakosság pénzügyi vagyona meghaladja a 122 ezer milliárd forintot, ebből mintegy 7400 milliárd forint készpénzben, és csaknem 20 ezer milliárd pedig bankbetétekben áll. Ezzel szemben mindössze körülbelül 4200 milliárd forint található közvetlenül a tőzsdén.
Oszkó Péter szerint a szükséges gazdaságpolitikai fordulat három pillérre épülhet: a költségvetés konszolidációjára és az euró bevezetésére, az uniós források piaci logikát követő felhasználására, valamint a magánmegtakarítások hatékonyabb visszaforgatására a gazdaságba. Úgy fogalmazott: „drukkol” a kormánynak a költségvetési konszolidáció kapcsán.
Az uniós forrásokról szólva kiemelte: azokat úgy kellene felhasználni, hogy ne torzítsák, hanem fejlesszék a piacot. Ahol piaci hozam érhető el, ott a vissza nem térítendő támogatások helyett hitel- és tőkeinstrumentumokat indokolt alkalmazni. Az államnak befektetőként, nem pedig döntnökként kellene fellépnie, a forrásokat versenyeztetett, piaci alapkezelőkön keresztül kellene eljuttatni a vállalkozásokhoz.
„A valódi kérdés tehát nem az, hogy van-e elegendő pénz Magyarországon, hanem az, hogy képesek vagyunk-e azt a gazdaság fejlődését szolgáló beruházások felé terelni” – mondta a volt pénzügyminiszter. Szerinte már az is jelentős előrelépést jelentene, ha a lakossági megtakarításokon belül érdemben nőne a kötvények és részvények súlya.
A programok sikerét szerinte nem a források lehívási vagy kifizetési arányával kell mérni: a valódi eredményt a visszaforgó tőke, az életképes portfólió és a bevont magánforrás nagysága mutatja meg.
