Vagyonadó: a vállalkozók büntetésként élik meg a bevezetés előtti kommunikációt
A Joint Venture Szövetség szerint a tisztességes magyar vállalkozók körében már a vagyonadó bevezetése előtt kiábrándultság tapasztalható. Csorbai Hajnalka, a szervezet elnöke szerint nem az összeg, hanem a kommunikáció a fő probléma: a vagyonadóról büntetésként beszélnek, ami összemossa a tisztességes vállalkozókat a tényleges bűnözőkkel.
Az elnök szerint a sikeres vállalkozókat példaképként kellene kezelni, és a sikertörténeteiket megosztani. A vagyonadó közvetve rengeteg munkavállalót és családjukat érintheti, ezért a megfontolt bevezetés fontos. A kormány egyszázalékos adót tervez az egymilliárd forint feletti vagyonokra. Kármán András pénzügyminiszter még májusban, kinevezése előtti parlamenti meghallgatásán beszélt arról, hogy az adóalapba az ingatlan, a cégrészesedés, az értékpapír és a nagy értékű luxuscikkek is beletartoznának. A részletszabályok továbbra sem ismertek.
A JVSZ számításai szerint 6400 magánszemélynek van legalább egymilliárd forintnyi cégértéke, összesen mintegy 30 ezer milliárd forint értékben. Az egymilliárd és ötmilliárd forint közötti sávban nagyjából 5400-an vannak, ötmilliárd felett körülbelül ezren, ők birtokolják a teljes cégérték kétharmadát. A cégérték utáni egy százalék körülbelül 300 milliárd forintot hozna a költségvetésnek. Az ingatlanokra és pénzügyi befektetésekre is hasonló összeget becsülnek, így összesen legfeljebb 600 milliárd forint jöhetne össze. A számításból kimaradtak a bizalmi vagyonkezelők, magánalapítványok és tőkealapok.
Az elnök szerint az adó közvetve sokkal több embert érint, mivel a tulajdonosok munkaadók, és az általuk vezetett kis- és középvállalkozásoknál több mint egymillió ember dolgozhat. Egy éves, ismétlődő vagyonadó torzítaná a versenyt: egy magyar tulajdonosnak 10 százalékkal nagyobb profitot kellene elérnie, hogy ugyanott legyen, mint egy külföldi versenytárs. A tőzsdén jegyzett cégek akár ki is vonulhatnak a tőzsdéről. Valós veszély a vagyon külföldre vitele is, különösen generációváltás előtt álló cégalapítók esetében. A külföldi vagyonokról csak önbevallás alapján lehetne tudni.
A JVSZ szerint a vagyonadóból le lehessen írni a visszaforgatott összeget: beruházásra, továbbképzésre, kutatás-fejlesztésre vagy közösségi célú támogatásra. Az elnök szerint akár az is elképzelhető, hogy az államnak ne keletkezzen bevétele, a gazdaság viszont növekedjen. Példája szerint egy évi egymilliárd forint nyereséget termelő, tízmilliárdos vagyonú cégtulajdonosnak évente 100 millió forintot kellene visszaforgatnia.
A Harmonikus Növekedésért Alapítvány augusztus végi tanulmánya szerint a vagyonadó a legtöbb fejlett országban nem váltotta be a reményeket. Az OECD-ben korábban tizenkét ország alkalmazott nettó vagyonadót, mára csak négy maradt: Norvégia, Spanyolország, Svájc és Kolumbia. A kivezetés okai a magas adminisztrációs költség, a gyenge hatékonyság és a tőke kiáramlása voltak. A HNA reálisan évi 100–180 milliárd forintos bevételt tart elképzelhetőnek, míg a kormány 300–600 milliárddal számol. A rendszer működtetése a bevétel akár 15 százalékát is elviheti.
György László, a HNA alapító-kutatója szerint nem a gazdagságot, hanem a spekulációt kell adóztatni, az értékteremtést pedig ösztönözni. A HNA önkéntes programot is felvet: a nagy vagyonnal rendelkezők előre beárazott közcélú beruházások, például óvodák, kórházi osztályok vagy ösztöndíjak költségének 75 százalékát állnák, a többit az állam vagy az önkormányzat tenné hozzá.
