Láncreakciót indíthatott el az Alkotmánybíróság, már Győrben is várják a hatását
Győr polgármestere szerint a Budaörs ügyében hozott friss alkotmánybírósági határozat alapján Győr alkotmányjogi panasza is eredményes lehet.
Pintér Bence közlése szerint a városnak 2026-ban több mint 13,1 milliárd forintot kell befizetnie szolidaritási hozzájárulásként, miközben az önkormányzat júliusban azzal támadta meg a szabályozást, hogy az aránytalanul korlátozza az önkormányzati autonómiát és a saját bevételek alkotmányos védelmét.
Az Alkotmánybíróság hétfőn a Budaörsöt érintő szabályokat alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette.
Pintér Bence, Győr polgármestere kedden a közösségi oldalán rendkívülinek nevezte az Alkotmánybíróság hétfői döntését Győr és valamennyi érintett önkormányzat szempontjából. A polgármester szerint a Budaörs ügyében hozott határozat alapján jó esély van arra, hogy a testület Győr alkotmányjogi panaszának is helyt adjon.
Győr közgyűlése júliusban hatalmazta fel a polgármestert arra, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtson be a szolidaritási hozzájárulás miatt. Az előterjesztés szerint a 2025-ben kiadott miniszteri rendelet egyik rendelkezése, különösen az 1. melléklet 298. sora, aránytalanul korlátozza az Alaptörvény 32. cikkében biztosított önkormányzati autonómiát, az önkormányzati vagyon és a saját bevételek alkotmányos védelmét. Az önkormányzat szerint a kötelezettség érvényesítéséhez ráadásul nem kapcsolódik ténylegesen igénybe vehető rendes jogorvoslat.
Pintér Bence keddi bejegyzésében azt írta, hogy Győrnek 2026-ban 13 milliárd 138 millió 569 ezer 639 forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie. A polgármester szerint a győri panasz érvelése hasonló a Budaörs ügyében vizsgált jogi helyzethez, ezért szerinte az Alkotmánybíróság friss határozata alapján Győr esetében is hasonló döntés születhet.
Az Alkotmánybíróság hétfőn alaptörvény-ellenesnek minősítette a települési önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait. A testület szerint ezek sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, valamint az ahhoz kapcsolódó eljárási garanciákat.
Iránymutató döntést hozott az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság december 31-i hatállyal megsemmisítette a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény vonatkozó részét, továbbá az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítására és a nettó finanszírozás keretében történő levonására vonatkozó rendelkezéseket. A testület emellett megsemmisítette a 2025-ben fizetendő szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló minisztériumi rendelet Budaörs önkormányzatát érintő sorát is.
Pintér Bence szerint az Alkotmánybíróság döntése egyértelmű helyzetet teremt a kormány számára. A polgármester úgy véli, 2027-re meg kell változtatni a szolidaritási hozzájárulás rendszerét, és meg kell kezdeni az érdemi tárgyalásokat az önkormányzatokkal az önkormányzati feladatok finanszírozásának teljes átalakításáról. Emellett szerinte a kormánynak azt is meg kell terveznie, hogyan kompenzálja az önkormányzatokat a 2025-ben és 2026-ban elvont bevételek miatt.
A szolidaritási hozzájárulást 2017-ben vezették be Magyarországon, 2021-től pedig a számítás alapja az önkormányzatok helyi iparűzési adóerő-képessége.
