Gerendai Károly az államtól kérne segítséget a Sziget megmentéséhez
A Sziget Fesztivál alapítója szerint a rendezvény működését több, egymásra rakódó probléma nehezíti, és a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága miatt a hosszú távú tervezés is komoly kihívást jelent. Gerendai Károly a GKI konferenciáján beszélt a magyar gazdaság helyzetéről, a vállalkozások előtt álló kihívásokról és a Sziget Fesztivál jövőjéről.
Elmondása szerint az elmúlt években készített tervek rendre nem úgy valósultak meg, ahogyan azt korábban elképzelték, ezért jelenleg inkább reményekről, mint biztos előrejelzésekről lehet beszélni. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire lehet akár 2030-ig előre tervezni, úgy fogalmazott: „Az elmúlt években, amit terveket készítettünk, soha megközelíteni nem sikerült, annyi minden változott.”
Gerendai szerint a magyar gazdaság, a turizmus, a vendéglátás és a rendezvényszervezés területén sem látható még egyértelműen, milyen irányt vesz majd az új kormány gazdaságpolitikája. Úgy véli, már az is jelentős előrelépést hozna, ha a gazdaság valóban piaci alapon működhetne. „Nagy kérdés, mikor jön el az a pillanat, amikor a politikusok a választói akaratnak való megfelelést a gazdasági racionalitás elé helyezik” – mondta, hozzátéve, hogy már az is komoly fejlődés lenne, ha a politika nem akarna mindent felülről elintézni.
Állami segítségre lehet szükség
A Sziget jövőjével kapcsolatban Gerendai arról beszélt, hogy az elmúlt időszak nehézségei miatt már az állami segítség lehetőségét is mérlegeli. Ez számára különösen nehéz helyzet, hiszen korábban büszke volt arra, hogy a fesztivál állami támogatás nélkül is képes működni. „Most már kezdem nem csak hinni, hanem valamennyire látni is, hogy lesz ebből kiút. A kérdés az, hogy bírjuk-e addig szuflával, mert valahogy addig is finanszírozni kell” – fogalmazott.
A fesztiválalapító ugyanakkor azt is elmondta, hogy kellemetlenül érinti az állami segítség szükségességének gondolata. Saját bevallása szerint olyan megoldást szeretne találni, amely révén a vállalkozás támogatás nélkül is fenntartható marad. „Most szükség lehet állami támogatásra, de közben baromira szégyellem is magam, mert szeretnék olyan megoldást felmutatni, amivel nem ez kell” – mondta.
Jelentős növekedést terveznek a nemzetközi piacon
Gerendai Károly a következő év céljairól is beszélt. Szerinte a fesztiválipar egészét számos probléma sújtja, a Sziget esetében azonban ezekhez további nehézségek is társulnak. A legfontosabb feladatnak a rendezvény nemzetközi pozíciójának megerősítését tartja. A cél az, hogy egy év alatt legalább 30, de inkább 50 százalékos növekedést érjenek el a nemzetközi piacon.
Gerendai szerint ezen a területen korábban jelentős visszaesés következett be, amelyet most szeretnének korrigálni. A fesztivál jövője szempontjából a külföldi látogatók számának növelése kulcsfontosságú lehet. Ha azonban a nemzetközi pozíciót nem sikerül megerősíteni, az állami támogatás önmagában sem jelentene tartós megoldást.
Az állami támogatás sem oldana meg mindent
Gerendai egyértelművé tette, hogy az állami segítséget csak akkor tartaná valódi megoldásnak, ha azzal párhuzamosan a fesztivál működésének gazdasági alapjai is megerősödnének. „Ha ezt nem tudják megoldani, akkor még az állami segítség is csak a lélegeztetőgépen tartást jelentené” – mondta a nemzetközi növekedési célok kapcsán. Hozzátette, amikor korábban arról beszélt, hogy nem szeretné, ha a cégeket mesterségesen tartanák fenn, ezt a saját vállalkozására is értette.
A Sziget számára tehát nem pusztán a finanszírozás biztosítása a kérdés, hanem egy olyan fenntartható működési modell kialakítása, amely hosszú távon is életképes. A fesztivál jövője így egyaránt függhet a nemzetközi közönség visszahódításától, a gazdasági környezet alakulásától és attól, hogy sikerül-e olyan megoldást találni, amely csökkenti az állami támogatás szükségességét.
