Világbank: jövőre csökkenhetnek az energiaárak, de az élelmiszerek tovább drágulnak
Az idén átlagosan 23 százalékkal emelkedő nyersanyagárak jövőre 7 százalékkal mérséklődhetnek, az élelmiszerek drágulása azonban a globális piacokon tovább folytatódik a Világbank friss jelentése szerint. A szervezet szerint az energiaárak a Közel-Kelet és a Fekete-tenger körüli feszültségek rendeződése esetén olcsóbbá válhatnak, ám az élelmiszer-alapanyagok áremelkedése súlyos kockázatot jelent a szegényebb háztartásokra.
A nyersanyagárak az idén globálisan átlagosan 23 százalékkal emelkednek, jövőre viszont 7 százalékkal csökkenhetnek a Világbank nyersanyagpiaci kiadványa szerint. Az előrejelzés alapján az energia az idén még drágul, jövőre azonban olcsóbbá válhat, az élelmiszerárak pedig tovább emelkedhetnek.
Az idei drágulást elsősorban a közel-keleti konfliktus miatt kialakult energiaellátási zavarok magyarázzák, de a fekete-tengeri gabonaszállítások akadályozása is hajtja, eközben az El Nino időjárási jelenség a mezőgazdasági termelést veszélyezteti.
Magas gázárak és elhúzódó élelmiszer-drágulás
Az energiaárak az idén 32 százalékkal emelkedhetnek, ami 2022 óta a legmagasabb szintre növelheti az energiapiaci árindexet. A Brent típusú kőolaj éves átlagára a 2025. évi hordónkénti 69 dollárról 2026-ban 91 dollárra nőhet, majd 2027-ben 79 dollárra mérséklődhet. Az előrejelzés feltételezi, hogy a közel-keleti konfliktus nem eszkalálódik jelentősen, és az orosz olajtermelés, illetve -export jövőre fokozatosan helyreáll.
A Világbank szerint a globális olajkínálat 2026-ban 5,2 százalékkal csökkenhet, ami a legnagyobb visszaesés több mint négy évtizede, a 2020-as világgazdasági recessziótól eltekintve. A kereslet eközben 2,5 százalékkal mérséklődhet, ami 1980 és 2020 után a harmadik legnagyobb éves visszaesés lenne a feljegyzésekben. A kínálati hiány miatt a globális olajtartalékok is apadnak, így a piac érzékenyebbé vált az újabb ellátási zavarokra.
Az európai földgázárak 2026-ban 58 százalékkal emelkedhetnek, így egymillió BTU ára 19 dollárra, azaz megawattóránként 58,9 euróra nő. A Világbank 2027-re mindössze 8 százalékos csökkenést vár, 17,5 dolláros átlagárral, ami megawattóránként 54,3 eurónak felel meg. Az árak azért maradhatnak tartósan magasak, mert a cseppfolyósított földgáz kínálatát a közel-keleti termelési és szállítási zavarok korlátozzák, miközben az európai és ázsiai kereslet várhatóan élénkül. Az Egyesült Államokban a földgázár ezzel szemben 2027-ben 6 százalékkal emelkedhet az idei, alacsonyabb szintről, részben a cseppfolyósított földgáz iránti exportkereslet növekedése miatt.
Az élelmiszer-alapanyagok ára 2026-ban mintegy 10 százalékkal, 2027-ben további 7 százalékkal nőhet. Az emelkedés hátterében a fekete-tengeri gabonaszállítások zavarai, a magas energia- és műtrágyaárak, valamint az El Nino okozta kedvezőtlen időjárás áll. A gabonaárak június és szeptember között 14 százalékkal emelkedtek. A Világbank 2027-re a gabonaárak 9 százalékos növekedését várja, miközben az olajos magvakból és növényi olajokból előállított termékek ára 8 százalékkal nőhet.
Kedvezőtlen forgatókönyv: akár 105 dolláros olaj és újabb árrobbanás
A Világbank előrejelzése jelentős kockázatokkal számol. Ha a közel-keleti konfliktus súlyosbodik, tovább sérül az orosz olajinfrastruktúra, és a fekete-tengeri gabonaszállításokat is újabb támadások érik, miközben az El Nino súlyos terméskiesést okoz, a Brent olaj átlagára 2027-ben elérheti a hordónkénti 105 dollárt. Ebben a kedvezőtlen forgatókönyvben az élelmiszer-alapanyagok ára 12 százalékkal haladhatja meg az alapeseti előrejelzést, és a 2022-es szint fölé emelkedhet.
A Világbank szerint a tartósan magas energia- és élelmiszerárak fokozhatják az inflációt, ronthatják az élelmezésbiztonságot, és különösen súlyosan érinthetik az alacsony jövedelmű országokat és a legszegényebb háztartásokat.
