Nincs négy év türelmi ideje az egészségügynek, de akadnak biztató jelek a Tisza-kormányt illetően
A Tisza-kormány egészségügyi béremelése csak az első lépés, az orvosok és a nővérek bérét pedig egységesen kellene emelni – állították az érdekképviseleti vezetők. Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke és Bencsik Andrásné, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke hangsúlyozták, bár a társadalmi párbeszéd javult, a végleges béremelésről még korai beszélni, az ágazatban pedig nincs négy év türelmi idő a strukturális reformok elindítására.
Srádi Péter szerint látszik, hogy a Tisza-kormány a szakma által elvárt minimumot hozza, ugyanis az 500 milliárdos éves ráfordítás-emelés a 2027-es költségvetésben is benne van. Az elnök kiemelte, ekkora ráfordítással évek, évtizedek alatt fel lehet zárkóztatni az egészségügyet. Azt sem mondaná, hogy többre számítottak, mivel elkezdődött a szakdolgozók béremelése, bérfelzárkóztatása.
Bencsik Andrásné rámutatott, hogy a béremelés mindig egy veszélyes mezsgye, hiszen a dolgozók akkor sem lennének megelégedve, ha 100 százalékot emeltek volna. Az elégedetlenség most változó, hiszen konkrétumot nem tudnak, mert azt az ígéretet kapták, hogy van egy bizonyos összeg, amit a kórházaknak fognak elosztani, és ezt a kórház saját hatáskörében oszthatja el a dolgozóknak. Ezt a koncepciót személy szerint jó döntésnek tartja, mivel úgy gondolja, hogy a rendezést helyi szinten is el kell dönteni.
A béremelés kapcsán Bencsik Andrásné elmondta, a 15 százalékos emelés az E kategóriába esőknél, valamint a nyugdíjasoknál nem fog teljesülni. Ezzel szemben az A, B és C kategóriába kerülők komolyabb béremelést kapnak. Hozzátette, jelenleg nem terveznek tiltakozást, mivel szerinte még korai beszélni arról, hogy mekkora a végleges béremelés. Erre akkor lesz válasz, amikor február-március tájékán megkapják az első ilyen jellegű fizetésüket.
„Én azt gondolom, és remélem, bár erre ígéretet nem tettek, hogy minden évben leülhetünk tárgyalni, és minden évben lesz béremelés, és akkor ez az első lépcső” – fogalmazott az alelnök, ugyanakkor hozzátette, nem elég az inflációkövető fizetés. Srádi Péter szerint négyévente 25-30 százalékkal kellene megemelni a fizetéseket, amelyhez hozzáadódik az infláció.
A Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke kijelentette, azt hiányolják, hogy nincs egy összágazat szintű bérmegelőzési folyamat. Szerintük az egészségügy egy csapatmunka, és össze kellene kötni a bértáblát, és együtt kellene mozgatni. Ezzel Bencsik Andrásné is egyetértett, majd hozzátette, hogy együtt kellene emelni az orvosok, a nővérek és egészségügyi dolgozók bérét.
Srádi Péter hangsúlyozta, nem a teljesítménnyel elért bérekkel van a baj, hanem az alapbérek vannak lemaradva a nemzetgazdasági átlaghoz képest. Kiemelte, ők nem voltak meghívva a bértárgyalásokra, ezt szintén kifogásolták, mivel úgy vélik, hogy az ágazati bértárgyalásokban az összes szakszervezetnek helye van.
A vendégek abban is egyetértettek, hogy ezzel még nem teljesültek a kampány ígéretei, hanem ez még csak a kezdet. Srádi Péter szerint orvosi részen a munkakörülmények és a pihenőidő, illetve a terhelés csökkentése összességében fontosabb perpillanat, mint a bérezés. Véleménye szerint központilag a magyar egészségügy problémáját nem fogják tudni megoldani, autonómiát kellene adni a helyi kórházaknak és a helyi munkavállalói képviseleteknek. A sürgősségi ellátást jobb lenne központosítani, míg terület szinten a járóbeteg-ellátást és a krónikus betegellátásokat lenne érdemes fejleszteni.
A társadalmi párbeszédet illetően Srádi Péter pozitív változásokat lát, ugyanakkor a jelenlegi struktúra még elmarad a várakozásaiktól. Bencsik Andrásné felidézte, Takács Péter volt egészségügyi államtitkárral is tárgyaltak, a kettő pedig összehasonlíthatatlan, most őszintébb lehet lenni. Szerintük az elvándorlás mértéke is csökkent, azonban a magánegészségügy hatékonyabb munkát tud elvégezni.
Bencsik Andrásné arra is felhívta a figyelmet, hogy a kórházak elszipkázzák a nővéreket, mert ott több fizetést adnak, akár 10-20-30-40-100 ezer forinttal is. Srádi Péter hangsúlyozta, négy év türelmi idő biztosan nincs a rendszerben. Számítanak arra, hogy komplexebb strukturális változások is létre fognak jönni, ám ha ezek elmaradnak, a tüntetéseket sem lehet kizárni. Bencsik Andrásné szerint fél év alatt nem lehet következtetéseket levonni, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak az utánpótlást is biztosítania kell iskolákkal.
