Döbbenetes, mennyien beérik csupán 4 óra alvással, és meg is van az oka
Éjszakai pihenésünk, alvásunk befolyásolja memóriánkat, nappali teljesítőképességünket, kedvünket és szexuális életünket. A legtöbben hét-nyolc óra alvással érzik kipihentnek magukat, de a világ lakosságának egy kis százaléka két-négy óra pihenés után is friss és energikus. A magyarázat a génjeikben rejlik.
Az Egyesült Államok Nemzeti Alvás Alapítványának legfrissebb vizsgálata szerint egy átlagos 26-64 éves felnőttnek körülbelül hét-kilenc óra alvásra van szüksége. Ezt a saját tapasztalatunkból is tudhatjuk: ha nem alszunk legalább hét órát, másnap fáradtak és ingerlékenyek vagyunk. A nagy többségre legalábbis igaz ez, mégis vannak, akik lényegesen kevesebbel is beérik és energikusak maradnak. Közéjük tartozik Donald Trump, Barack Obama, a gasztronagyasszony Martha Stewart, valamint egykor Winston Churchill és Steve Jobs is. A kevés alvás korántsem feltétele a sikernek, csupán véletlen, hogy ők jobban bírják, mert a tudomány mai állása szerint ilyen géneket örököltek.
A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja nemrég felfedezett egy genetikai mutációt, amely összefüggésbe hozható az alvás időtartamával. A mutációt hordozó emberek átlagos időben feküdtek le, viszont nagyon korán keltek, gyakran csak négy órát aludtak. Ezt az állapotot, amely ritka és örökletes, Familiar Natural Short Sleepnek, azaz FNSS-nek nevezik, legnagyobb rejtélye pedig az, hogy nem okoz fáradtságot. Az FNSS-hez kapcsolódó genetikai variációk nemcsak a kevés alvást okozhatják, de úgy tűnik, bizonyos mértékben egyes zavaroktól is megvédhetik hordozóikat – ezt a memóriánál mutatták ki.
Védelmet nyújthat az emlékezet zavaraival szemben
Egy 2019-es kísérletben egy FNSS-hez kapcsolódó mutációt vezettek be egerekbe, és kiderült, a variánssal rendelkező rágcsálók nemcsak kevesebbet aludtak, de védettebbek lettek az emlékezet zavaraival szemben. Egy másik teszt pedig kimutatta, hogy a variánsok némelyikével rendelkező egereknél kisebb valószínűséggel alakult ki az Alzheimer-kór egérváltozata.
2014-ben nemzetközi kutatócsoport vizsgált egy kétpetéjű ikerpárt, akik közül csak az egyiküknek volt FNSS-e; ő rendszeresen legalább egy órával kevesebbet aludt, mint testvére. Amikor mindkettőjüket bevonták egy alvásmegvonási kísérletbe, és 38 órán át folyamatosan ébren kellett lenniük, a mutációval rendelkező testvérnek körülbelül 40 százalékkal kevesebb teljesítmény-kiesése volt. És bár kevesebbet aludt, majdnem ugyanannyi mély alvásos szakasza volt, mint a testvérének.
Az FNSS-hez kapcsolódó genetikai mutációk azonban csupán néhányat jelentenek azok közül, amelyek befolyásolhatják az alvás időtartamát. Az, hogy mennyi alvással érezzük jól magunkat, 30-65 százalékban örökölhető, vagyis a gének is felelősek érte. Eddig a genom több száz különböző részét azonosították, amelyek hatással vannak az alvás időtartamára.
Négy gént hoztak összefüggésbe a rövid alvásigénnyel
A rövid alvásigénnyel mostanáig négy gént hoztak összefüggésbe a kutatók, ezek egyike a SIK3 génben fellépő mutáció. Egy N783Y nevű mutációról kiderült, hogy megváltoztatja a SIK3 fehérje szerkezetét, és gátolja az alvás-ébrenlét folyamatban szerepet játszó foszfátmolekula átviteli folyamatát. Amikor a tudósok az ezzel az N783Y mutációval rendelkező egereket vizsgálták, kiderült, hogy az állatok átlagosan 30 perccel kevesebbet aludtak éjszakánként, mint a normál egerek. Ráadásul a mutációval rendelkezők mélyebben is aludtak a rövidebb alvástartományban.
Egy új elemzésben közel 650 ezer felnőtt adatait vizsgálták, és 244, az alvással összefüggő genomrészt találtak. A pozitív hatások mellett – FNSS-es anyáknál kisebb volt a szülés utáni depresszió kockázata – a kevesebb alvásra való genetikai hajlam nem mindig tesz jót az embernek. Összefügghet különféle mentális és fizikai bajokkal, például az ADHD-val, a depresszióval és a 2-es típusú cukorbetegséggel. Nem feltétlenül a megrövidült alvás okozza ezeket a problémákat, de az erre való genetikai hajlam növelheti kockázatukat.
Amikor FNSS-es felnőttek éjszakánként mindössze négy-hat órát töltöttek ágyban, mert ennél többre nem is volt igényük, több hét után sem éreztek fáradtságot, de idővel a kognitív teszteken elért teljesítményük folyamatosan romlott. A szakemberek tanácsa szerint biztos, ami biztos: inkább aludjuk ki magunkat – ha tudjuk.
