Ötmilliárd eurós kínai finanszírozásról tárgyalt a kormány a választások előtt
Újabb, ezúttal ötmilliárd eurós, mintegy kétezer milliárd forintos kínai finanszírozási együttműködés előkészítéséről tárgyalt az Orbán-kormány az áprilisi választást megelőző hetekben. Egy dokumentumtervezet szerint a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank (CEXIM) egy, a 2024-ben felvett egymilliárd eurós kínai hitelnél ötször nagyobb konstrukcióról egyeztetett.
A tervezett finanszírozási keret nagysága a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszára fordított összegnek is mintegy két és félszerese lehetett volna. Fontos ugyanakkor, hogy egyelőre nem végleges megállapodásról, hanem egy angol nyelvű tervezetről van szó. A dokumentumból nem derül ki, hogy a felek pontosan milyen előrehaladott állapotban voltak a tárgyalásokkal, és az sem, hogy végül megszületett-e bármilyen konkrét egyezség.
Stratégiai ágazatokat érintett volna a konstrukció
A dokumentum alapján a kínai finanszírozási együttműködés több stratégiai területet is érintett volna. A felsorolt projektek között vasúti beruházások, geotermikusenergia-fejlesztések, az akkumulátoripari értéklánc bővítése, valamint kis moduláris atomreaktorok fejlesztése is szerepelt.
A konstrukció nem hagyományos, egyetlen összegben felvett állami hitelként működött volna. A forrásokat különböző projektekhez kapcsolódó kölcsönök, beruházásfinanszírozási eszközök és tőkepiaci tranzakciók révén biztosíthatták volna. A finanszírozás euróban, amerikai dollárban vagy kínai jüanban is történhetett volna. A tervezetből azonban nem derült ki, milyen kamatokkal számoltak, így azt sem lehet tudni, hogy az egyes beruházások milyen pénzügyi feltételek mellett valósulhattak volna meg.
Nem először merült fel kínai hitel a beruházási tervekben
A kínai finanszírozás nem először került elő a kormány beruházási terveiben. Az Állami Számvevőszék nyáron nyilvánosságra hozott információi szerint a 2025-ös költségvetés tervezésekor a kabinet a Budapest–Belgrád-vasútvonal befejezéséhez szükséges, még hiányzó 87,7 milliárd forintot is kínai hitelből kívánta előteremteni. A kormány az ÁSZ-nak akkor azt jelezte, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a CEXIM-mel. A most nyilvánosságra került tervezet alapján a kínai pénzügyi együttműködés ennél jóval szélesebb körű lehetett volna, és több, stratégiai jelentőségű ágazatban is megnyithatta volna az utat a kínai finanszírozás előtt.
Kínai vállalatok részvételéhez kötött hitelezés
A kínai állami hitelezés egyik jellemzője, hogy a finanszírozás gyakran kínai vállalatok kivitelezői vagy beszállítói részvételéhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy a hitelezés nemcsak a fogadó ország beruházásait segítheti, hanem a kínai cégek külföldi piacra jutását és exportját is támogathatja. A dokumentumtervezetben szintén találhatók utalások az ilyen típusú együttműködésre.
A kínai hitelekkel kapcsolatban visszatérő kritika az átláthatóság hiánya. Erre példa a Budapest–Belgrád-vasútvonal ügye is: a beruházási szerződés fontos pénzügyi adatai csak hosszas pereskedést követően váltak nyilvánossá. Hasonlóképpen a 2024-es, egymilliárd eurós kínai gigahitel részleteiről is csak utólag értesülhetett a közvélemény. Az ötmilliárd eurós konstrukció esetében egyelőre még az sem tisztázott, hogy a tárgyalások eljutottak-e a végleges megállapodásig.
