Könnyítések és szigorítások a vagyonadó-javaslatban
A parlament elé került vagyonadó-javaslat könnyítéseket és szigorításokat is tartalmaz. A kisebb cégek tulajdonosai egyszerűbben számolhatnák ki részesedésük értékét, az ingatlantulajdonosok nagyobb védelmet kaphatnának az adóhatóság utólagos felülvizsgálatával szemben. A családi vállalkozásoknál viszont szűkülhet a kedvezmények köre, az ingatlanok alulértékelését pedig új szankciókkal büntetnék. Az alapvető szabályok nem változtak: továbbra is az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon után kellene adót fizetni.
A kormány több ponton módosította az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet. A társadalmi egyeztetés október 14-én zárult, a törvényjavaslatot október 27-én este nyújtották be. A módosítások célzott pontosításokra utalnak, a vagyonadó alapvető koncepciója változatlan maradt.
Egyszerűbb értékelés a kisebb cégeknél
A céges tulajdonrészek értékelése jelenti a legnagyobb kihívást, különösen a tőzsdén nem jegyzett vállalkozásoknál. Ha egy cég saját tőkéje az utolsó lezárt üzleti év beszámolója alapján nem haladja meg a 100 millió forintot, a tulajdonos egyszerűbb értékelési módszert választhat: a saját tőkéből a tulajdoni hányadára jutó összeget veheti figyelembe. A nagyobb, nem tőzsdei cégeknél továbbra is a részletesebb számítás érvényes, amely a jövedelemtermelő képességet és a rejtett tartalékokat is figyelembe veszi.
Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságoknál a rejtett tartalékok figyelembevétele továbbra is befolyásolhatja a részesedés értékét, de a korábbi tervezettel ellentétben nem kell könyvvizsgálót igénybe venni, ha a rejtett tartalékot a törvényben található értékelési modell alapján veszik figyelembe. A kisebbségi cégtulajdonosok csökkenthetnék részesedésük számított értékét: az 50 százalék alatti tulajdonrészek értéke 25 százalékkal, a 33 százalék alattiaké 30 százalékkal lenne csökkenthető. A kedvezmény megállapításánál azonban a közeli hozzátartozók tulajdonrészeit is össze kellene adni, ami különösen a családi vállalkozásoknál lehet lényeges.
Nagyobb védelem az ingatlantulajdonosoknak
Az adózók a NAV tömeges ingatlanértékelési modelljét is használhatnák vagyonuk értékének kiszámításához. A javaslat nagyobb védelmet biztosítana azoknak, akik a törvényben előírt módon használják a modellt, és az ingatlanról valós adatokat adnak meg: ebben az esetben a NAV később nem térhetne el egyszerűen a saját rendszere által meghatározott értéktől. A javaslat az üdülőkre és a telkekre is kiterjesztené a NAV értékelési modelljének fogalmát.
A szakértői értékbecslések esetére új, 100 ezer forintos bírságot kapcsolnak ahhoz az esethez, amikor a szakértő az értékelési szakmai szabályok vagy a törvény megsértése miatt a valós forgalmi érték 70 százalékát el nem érő értéket állapít meg. Ha 365 napon belül legalább három alkalommal születik ilyen, véglegessé vált bírságot megállapító döntés, a szakértőt törölni kell a nyilvántartásból.
A külföldi illetőségű magánszemélyeket és vagyonkezelési adóalanyokat érintő szabályok is pontosabbá váltak. Azoknál a társaságoknál, amelyeknek Magyarországon ingatlanvagyona van, először a társaság magyarországi ingatlanainak számított értékét kell megállapítani, ebből le kell vonni az ingatlanok megszerzéséhez, építéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásaihoz közvetlenül kapcsolódó tartozásokat, és csak ezután kell figyelembe venni a tulajdoni hányadot.
A számítás komoly feladat lesz
Az adó az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra vonatkozna: az adóköteles vagyonelemek összértékéből le kell vonni az igazolt, elszámolható tartozásokat, és csak az egymilliárd forint feletti rész után kellene adót fizetni. A 100 milliárd forintig terjedő részre 1 százalékos, az ezt meghaladó összegre 1,5 százalékos adó vonatkozna, a magasabb kulcs kizárólag a felső értékhatár feletti részre. A szabályozás a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyonokat és a magánalapítványokat is érintené. A belföldi adóalanyoknál főszabály szerint a Magyarországon és külföldön található vagyont egyaránt figyelembe kellene venni, a külföldi illetőségűeknél a magyarországi ingatlanok és társasági részesedések számítanának.
A javaslat szerint az új szabályozás 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettséget a december 31-én fennálló vagyon alapján kellene kiszámítani, a bevallást 2027. augusztus 31-ig kellene benyújtani és az adót is eddig befizetni. A számítás sok érintettnek komoly feladatot jelenthet: szükség lehet az ingatlanok és céges részesedések értékelésére, a tartozások igazolására és a nemzetközi adózási szabályok áttekintésére is. A következő lépés a parlamenti vita, ahol még módosulhat a törvényjavaslat.
