Milliárdok sorsa kérdéses a tao megszűnésével: bizonytalanságban a kézilabdaklubok
2027. január 1-jétől megszűnik a tao-rendszer, és helyét közvetlen állami finanszírozás veszi át. A magyar kézilabdaklubok számára azonban nemcsak az új rendszer működése jelent kérdést, hanem az is, mi történik a már jóváhagyott, de még fel nem használt támogatásokkal.
Novák András, a Magyar Kézilabda-szövetség operatív igazgatója szerint ez jelenleg az egyik legfontosabb kérdés. A 2026–2027-es időszakban a kézilabdában a jóváhagyott keretek kevesebb mint felét sikerült feltölteni, így jelentős összeg sorsa bizonytalan. A szövetség informális ígéretet kapott arra, hogy a korábban jóváhagyott, de fel nem használt támogatásokat részben vagy akár teljes egészében a központi költségvetésből rendezhetik, írásos garancia azonban nincs, és az sem ismert, mikor, milyen formában juthatnak hozzá a klubok a pénzhez.
Az MKSZ összegyűjtötte, hogy az egyesületek milyen arányban használták fel a rendelkezésükre álló keretet, és az adatokat továbbította a döntéshozóknak. A szövetség abban bízik, hogy a fennmaradó támogatásokat az állam szerződések útján biztosítja. Ha ez megtörténik, és a pénz időben megérkezik, Novák szerint a klubok működése is biztosítható, addig azonban nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy minden egyesület gond nélkül megússza.
Nem emelkedett a sportági keretösszeg 2019 óta
A szövetség azt szeretné, hogy a kézilabda az új rendszerben legalább akkora támogatáshoz jusson, mint korábban. Novák András elmondta, hogy a sportági keretösszeg 2019 óta nem emelkedett, miközben a kluboknak továbbra is finanszírozniuk kell az utánpótlást, az edzőket, az utazásokat és a mindennapi működést. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy mekkora összeget szán az állam a sportágra.
Az operatív igazgató szerint a döntéshozókkal folyamatosak az egyeztetések, a szövetség pedig részletes adatokat adott át arról, milyen támogatásra lenne szükségük a kluboknak. Az új rendszerben várhatóan az állam dönt majd a támogatásokról és a szerződésekről, de a sportszövetségek szakmai tudására továbbra is szükség lesz. Az MKSZ a korábbi években kialakított szempontrendszerével segítene meghatározni, hogy az egyes kluboknak mekkora összegre van szükségük, mivel Novák szerint az elmúlt tizenhat évben sok tapasztalat gyűlt össze a tao-rendszer működéséről, az ellenőrzésről és a támogatási igények elbírálásáról.
Az sem mindegy, mennyire lesz bonyolult az új ügyintézés: hiába maradna meg a korábbi támogatási összeg, ha a szerződések elhúzódnak, vagy a pénz késve érkezik meg, a kluboknak közben ugyanúgy fizetniük kell az edzőket, fenn kell tartaniuk a létesítményeket, és versenyeztetniük kell a csapataikat.
Az akadémiáknak is alkalmazkodniuk kell
A változás az akadémiákat is érinti, amelyek korábban állami támogatásból és tao-forrásokból egyaránt gazdálkodtak. A tao megszűnésével kiesik az egyik finanszírozási forrásuk, ezért az MKSZ ezt is jelezte az államtitkárságnak. A nyilvánosságban említett, mintegy 150 milliárd forintos összeg az akadémiák finanszírozását is tartalmazza, így nem a teljes összeg osztható szét közvetlenül a sportágak között. Egyelőre nem ismert pontosan, mennyi jut majd az egyes sportágaknak és az akadémiai rendszernek.
Novák András szerint a változás jól is működhet, ha a támogatási keret nem csökken, a pénz kiszámíthatóan érkezik, és az új szabályok nem nehezítik meg a klubok mindennapi munkáját. Ha viszont kevesebb forrás jut a kézilabdának, vagy a támogatásokhoz nehezebb lesz hozzáférni, az komoly gondot okozhat. A következő hetekben ezért két kérdésre várnak választ a klubok: mekkora keretből gazdálkodhat a kézilabda az új rendszerben, és mi lesz a korábban jóváhagyott, de még fel nem használt támogatásokkal.
A Miniszterelnökség összesítése szerint az elmúlt 11 évben a kézilabda-szövetség összesen 56,5 milliárd forint tao-támogatást kapott.
