„Nagyon is helye van a felháborodásnak” – kemény kritikát kapott a kormány
Az érdekegyeztetési kultúra hiányosságai miatt a közszférában dolgozók gyakran csak bejelentésekből értesülnek az őket érintő döntésekről – jelentette ki Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az érdekvédő szerint az elégedetlenség jogos, de még nincs veszve minden.
Éles reakciókat váltottak ki a múlt heti kormányzati bejelentések a közszférában. A Közgyűjteményi és Könyvtári Dolgozók Szakszervezete a Miniszterelnökségnél demonstrált, ahol Dobrovits Orsolya elnök arculcsapásnak nevezte a 10,7 százalékos nettó emelést, és azonnali 25 százalékos bérrendezést, valamint a pedagógusbérekhez igazodó bérezést követelt.
A rendvédelmi dolgozók körében a 2027-re ígért 15 százalékos átlagos emelés váltott ki csalódottságot és felmondási hullámtól való félelmet. Az egészségügyi szakdolgozóknál a 17 százalékos emelés tényleges hatását övezik kételyek, míg a szociális ágazatban már korábban demonstráció előkészítésébe kezdtek a kétlépcsős béremelési terv miatt. A nevelést és oktatást segítő dolgozók 21,5 százalékos béremelését a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az ígéretnél alacsonyabb, kozmetikázott politikai bejelentésként értékelte.
Zlati Róbert szerint a felháborodások hátterében – mértékektől eltekintve – elsősorban az áll, hogy az érdemi egyeztetések elmaradtak. Bár volt párbeszéd a felek között, az érdekegyeztetési kultúra nem tart ott, hogy a tárgyalások után kiszámítható, a korábbi ígéreteknek megfelelő döntések szülessenek.
„Ez nem feltétlenül egy jó irány, és sajnos nem mutat változást az eddigiekhez képest, miközben a türelmetlenség egyre nagyobb. Vannak olyan területek, ahol a követelések már olyan nagy múltra tekintenek vissza, hogy ha azok nem lesznek rendezve a közeljövőben, a felháborodásnak nagyon is helye van” – összegzett a MASZSZ elnöke. Hozzátette: igyekeznek szolidárisak lenni, és más konföderációkkal közösen lobbizni egy új érdekegyeztetési struktúráért, valamint azért, hogy az érintettek mihamarabb pontos információkhoz jussanak, mivel a múlt heti bejelentés számos részletre nem tért ki.
Továbbra is napirenden van a minimálbér ügye. Miután a kormány 9 százalékra csökkenti a legalacsonyabban keresők személyi jövedelemadóját, a munkaadói oldal mindössze 4 százalékos minimálbér-emelést javasol, amivel a MASZSZ rendkívül elégedetlen. „Az adócsökkentés a dolgozóké, nem pedig a cégeké” – hangsúlyozta Zlati Róbert. Kiemelte: a 4 százalékos emeléssel a munkáltatói oldal havi nettó 9360 forinttal járulna hozzá a béremeléshez, ami eltávolítana a közösen rögzített céltól, hogy a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A nyugdíjintézkedések kapcsán az MASZSZ elnöke a rendszer alapvető hibáira hívta fel a figyelmet. „A nyugdíjak emelése körül nincs nagy elégedetlenség, hiszen komoly a növekedés. Álláspontunk szerint ugyanakkor a helyzet mégsem lett megnyugtatóan rendezve. Jelenleg az infláció generálja a nyugdíjemelést, miközben az a bérek növekedésének mértékétől elmarad. Mi azt képviseljük, hogy svájci vagy vegyes indexálású rendszerré kellene alakítani a nyugdíjakat” – zárta szavait.
