Lavina indulhat el a kormány döntése után, több mint 400 ezer embert érinthet
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) azt követeli a kormánytól, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának fizetendő kamarai hozzájárulás eltörlése után az agrárszektorban is szüntesse meg a kötelező kamarai díjfizetést. A szervezet szerint ha a kormány arra jutott, hogy egy köztestület kötelező befizetésekből történő fenntartása nem indokolt, akkor ugyanezt az elvet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara esetében is alkalmaznia kell.
A MOSZ üdvözölte, hogy a kormány eltörli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának fizetendő évi 5000 forintos kamarai hozzájárulást, amely a közlemény szerint mintegy 900 ezer vállalkozást érint. Az érdekképviselet álláspontja szerint nem indokolt és nem is észszerű egy köztestületet kötelező hozzájárulásokból fenntartani. A gazdaszervezet ugyanakkor úgy látja, hogy a döntésnél nem lehet megállni, és ugyanezt a logikát az agráriumban is érvényesíteni kell.
A MOSZ közleménye szerint az agrárágazatban több mint 400 ezer érintettnek kell akarata ellenére tagdíjat fizetnie a szintén köztestületként működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára. Ráadásul ezek a befizetések jócskán meghaladhatják az MKIK esetében eltörölt 5000 forintos összeget, egyes esetekben annak akár több százszorosát is elérhetik. A MOSZ ezért nem pusztán a díjfizetés megszüntetését követeli, hanem ismét elővette korábbi javaslatát is: szerintük a NAK-tagságot önkéntessé kell tenni. A szervezet ebből kiindulva azt várja a kormánytól, hogy az MKIK-t érintő döntés után ne végezzen félmunkát, hanem döntsön az agrárkamarai díjfizetési kötelezettség végleges eltörléséről is.
A mostani követelés korántsem előzmény nélküli: a MOSZ hónapok óta élesen bírálja a kötelező agrárkamarai tagságot és a NAK működését. Májusban Koncz Máté, a szervezet elnöke nyílt levélben fordult az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Bizottságának elnökéhez. A MOSZ akkor azt állította, hogy a kamara nem megfelelően képviseli tagjai érdekeit, működését politikai befolyás jellemzi, miközben évente közel 20 milliárd forintnyi tagdíjat szed be. A szervezet szerint a költségvetési forrásokkal együtt a NAK tevékenységének finanszírozása meghaladta a 30 milliárd forintot.
A MOSZ már akkor három konkrét lépést szorgalmazott: a NAK létrehozásának, működésének és gazdálkodásának parlamenti áttekintését, a kamarai hozzájárulás megszüntetését, valamint a kamarai törvény olyan módosítását, amely alapján az agrárium szereplői maguk dönthetnék el, kívánnak-e a NAK tagjai maradni.
A konfliktus júliusban tovább éleződött. A MOSZ ekkor már az új agrárirányításnak címzett – szintén – nyílt levélben kifogásolta, hogy korábbi javaslataira nem kapott választ, és vitatta azt a kormányzati állítást is, amely szerint az agrárszervezetek döntő többsége támogatta a kamara átalakítására vonatkozó elképzeléseket. A szervezet ismét a kötelező tagság eltörlését követelte, de ennél tovább is ment: a NAK működésének kivizsgálását, földforgalmi jogosítványainak megszüntetését és a gazdálkodók bevonásával zajló szakmai egyeztetést sürgetett. A MOSZ júliusban azt is számonkérte az agrárkormányzaton, hogy az általános ágazati válság közepette miért csak a kamarai tagságra kötelezettek egy részénél tervezik mérsékelni a tagdíjakat, és milyen intézkedésekkel kívánják megakadályozni a növénytermesztő és állattartó gazdaságok tömeges csődjét.
A kamarai vita ráadásul egy olyan időszakban éleződik tovább, amikor a MOSZ helyzetértékelése szerint a magyar mezőgazdaságot egyszerre több, egymást erősítő válságtényező sújtja. A szervezet értékelése szerint az aszály, a zuhanó felvásárlási árak, a magas termelési költségek, az állatbetegségek és a finanszírozási nehézségek egyszerre szűkítik a gazdaságok mozgásterét. A termelők jelentős része mára felélte tartalékait, így már nem egy-egy ágazat átmeneti nehézségéről van szó: a folyamat az ország élelmiszer-önrendelkezését és több mint százezer munkahelyet is veszélyeztethet.
A szervezet ezért nem kizárólag pénzügyi segítséget vár az államtól. A MOSZ a termékpályákon keletkező jövedelem igazságosabb elosztását, az árrésstop kivezetését, a termelőkre kényszerített előnytelen szerződésekből való kilépés lehetőségét, a rövid ellátási láncok erősítését és a hazai élelmiszerek nagyobb közétkeztetési szerepét is sürgeti. Rövid távon egyes adók és díjak befizetésének elhalasztását, valamint célzott támogatásokat is indokoltnak tart.
Ebben a helyzetben illeszkedik a kamarai díjak eltörlésének követelése a MOSZ tágabb érvelésébe: a szervezet szerint miközben a gazdaságok jövedelmezősége romlik és pénzügyi tartalékaik fogynak, indokolatlan olyan kötelező terheket fenntartani, amelyekből a termelők saját döntésük alapján nem léphetnek ki.
