Lassan fordul a kocka: változik, ahogy az autósok az elektromos jövőt nézik
Egy év alatt érezhetően enyhültek az elektromos autózással kapcsolatos félelmek, áttörésről azonban még korai lenne beszélni. A Kovács Autóalkatrész mintegy 2400 válaszadót megszólító friss kutatásában közel 45 százalék mondta azt, hogy pozitívabb lett a véleménye az e-autókról, miközben háromnegyedük továbbra sem örülne annak, ha kizárólag elektromos járművek közlekednének az utakon.
Amikor azonban a következő autóról van szó, más kép rajzolódik ki: a hibrid technológiák együttesen jócskán megelőzik a benzines hajtást, az alternatív megoldások pedig már csaknem minden második választást adják.
Kettős kép a felmérésben
A szeptemberi online felmérésben 2395-en válaszoltak az elektromobilitással kapcsolatos kérdésekre. Az eredményekből kettős kép rajzolódik ki: a fenntartások továbbra is erősek, miközben több jel is arra utal, hogy a technológia lassan veszít az idegenségéből.
A válaszadók 46,9 százalékának nem változott az elektromos autókról alkotott véleménye az elmúlt egy évben. Ugyanakkor 33,3 százalék valamivel, 11,6 százalék pedig sokkal pozitívabban látja őket.
Minden második választás alternatív hajtás lenne
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye akkor rajzolódik ki, amikor arról kérdezik az autósokat, milyen hajtást választanának a következő autójukhoz. A benzines modellre a válaszadók 23,8 százaléka voksolna, a hagyományos hibridre szinte ugyanennyien, 23 százalék. A plug-in hibrid további 17,9 százalék számára lenne a következő választás.
Ez azt jelenti, hogy a két hibrid technológia együtt már 40,9 százalékot képvisel, vagyis jelentősen nagyobb súlyt, mint a benzines hajtás önmagában. Ha a tisztán elektromos autót választó 8,4 százalékot is hozzávesszük, a részben vagy teljesen elektromos hajtású alternatívák aránya 49,3 százalékra nő. Dízelmodellt 15 százalék választana, 11,5 százalék pedig még nem tudja, merre indulna.
A felmérés szerint az autósok egyre többféle hajtástechnológiát mérlegelnek, és azt keresik, melyik illeszkedik legjobban a saját használati szokásaikhoz és lehetőségeikhez.
Mérséklődő félelmek
A tavalyi kutatáshoz képest az alapvető fenntartások nem tűntek el, több területen azonban mérséklődtek. Egy éve a válaszadók 78 százaléka nem örült volna annak, ha a jövő útjain kizárólag elektromos autók közlekednének, idén ez az arány 74,8 százalék.
Ennél is látványosabb az elmozdulás egyes gyakorlati félelmeknél: a korlátozott hatótávot tavaly még 76,8 százalék nevezte jelentős aggálynak, most 63,8 százalék. Az akkumulátor élettartama egy éve 65,3 százalékot aggasztott, idén 46,8 százalékot.
A hatótáv továbbra is a leggyakoribb aggály, közvetlenül mögötte pedig már az akkumulátor javításának vagy cseréjének költsége áll 60 százalékkal. A töltési infrastruktúra hiányosságait csaknem minden második válaszadó jelölte meg.
Változó alkatrészpiac
Az idei kutatás egyik érdekes ellentmondása, hogy az általános vélemény javulása nem jár együtt ugyanilyen mértékű technológiai bizalommal. Az elektromos autók technológiáját a legtöbben közepesen megbízhatónak tartják, és mindössze 9,3 százalék adta a legmagasabb bizalmi értékelést. A hazai töltőhálózat megítélése szintén visszafogott: a válaszadók több mint háromnegyede közepesre vagy annál rosszabbra értékelte.
A vásárlási tervek azt mutatják, hogy a hagyományos hajtások mellett a hibridek, plug-in hibridek és elektromos modellek egyre nagyobb helyet követelnek maguknak, ami a javítási és alkatrész-utánpótlási igényekben is fokozatos átalakulást hozhat.
Áttörés helyett átmenet
A felmérés összképe alapján az elektromos autózás társadalmi megítélése egy év alatt kedvezőbb irányba mozdult, de a tisztán elektromos autó még nem vált alapértelmezett következő lépéssé. A látványosabb változás inkább az, hogy a hajtástechnológiák közötti határ kezd elmosódni.
Miközben az elektromos autókkal kapcsolatos fenntartások jelentős része tovább él, a következő autó kiválasztásakor már közel minden második válaszadó valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtásban gondolkodik. A következő évek kérdése így talán kevésbé az lesz, hogy az autósok egyik technológiát egyszerűen lecserélik-e egy másikra, sokkal inkább az, hogy az ár, a használhatóság, az infrastruktúra, a szervizháttér és a fenntartási tapasztalatok közül végül melyik billenti majd el a mérleget.
A kutatás 2026 szeptemberében zajlott, összesen 2395 kitöltő részvételével. A kitöltők 92,6 százaléka férfi, 7,4 százaléka nő volt. A legaktívabb korcsoport a 46–55 év közöttieké volt 35,5 százalékkal, ezt követték az 56–65 év közöttiek 20,4 százalékkal és a 36–45 évesek 17,9 százalékkal. A válaszadók közel fele városokban él, mintegy 24 százalék megyeszékhelyen vagy a fővárosban, a többiek pedig községekben.
