Szexéhes katolikus diákokkal támad a Netflix új sorozata
Egy katolikus intézményben az ember rendre, szigorra és az egyenruhás diákok tanulásra, valamint hitük gyakorlására összpontosító életére számítana. Hogy ez mennyire nincs így, arról A test című, november 11-én bemutatott új sorozat ad csattanós emlékeztetőt.
A történet 2004-ben játszódik: a St. Bart’ Catholic School csak lányokból álló tánccsapata komoly bajba kerül, mert kiesett az egyik sztártáncosuk, és két hét múlva verseny vár rájuk, így utánpótlásra lenne szükségük.
A sorozat már a nyitójelenetben az Eufória világát idézi: a bemelegítő tánccsoport mozdulatai erősen szaffikusak, és szinte eldönthetetlen, hogy a lányok edzés előtti nyújtást végeznek, vagy túlságosan is testközelbe kerülnek egymással. Aki be akar kerülni a Lions csapatába, annak komoly erőpróbát kell kiállnia.
A jelentkezők között van a beteg anyját ápoló, szemöldök nélkül járó Lisbeth, akiről könnyen elhinnénk, hogy egy Stephen King-adaptáció főgonosza, és aki minden megmozdulásával a különc szó eleven megtestesítője szeretne lenni. Némileg meglepő, hogy épp a menő csajok közé vágyik. Sok esélye nincs, mert ott van a nagy mellű, jól mozgó Grace is, akire a homoerotikával kacérkodó táncoslányok nyilván szívesebben vetik ki a hálójukat.
A Netflix újdonsága gátlások nélkül veti bele magát az erotikába, mégsem öncélú: a készítő, Quinn Shephard a polgárpukkasztás mellett azt is körbejárja, hogy a túl nagy szigor inkább vadságot hoz ki az emberekből, különösen tinilányokból. Ez a tánccsapat két vezetőjére, Anyára és Elise-re is igaz, akik legjobb barátnők, néha viccből letépik egymásról az inget, és szívesen feszegetik a szexuális határokat. Leginkább Elise szeretne együtt járni Anyával, a szőkeség azonban a fiújára hivatkozik, és a szigorú katolikus közegben visszautasítja, hogy komolyabban összefogjon egy lánnyal – még úgy is, hogy szinte tényleg járnak, csak nem mondják ki.
A fordulópontot a halloween éjszakája hozza el: a lányok kirúgnak a hámból, és egy beöltözős buliban az Ördög Házában odáig merészkednek, hogy ekizés közben a sátánhoz imádkoznak – ha már a Jóisten nem jön le segíteni nekik, a másik oldalhoz fordulnak, hiszen jól jönne a felsőbb erők beavatkozása, hogy ne süljenek fel a versenyeken. Arra azonban ők sem számítanak, hogy a drogtól az új csapattag, Grace rosszul lesz, kómába esik, és nem is nagyon tér magához.
A sorozat a vallásos túlféltés és szigor hatásai mellett azt is bemutatja, hogy ha a keresztény tanokat éjjel-nappal bifláztatják a diákokkal, az az agyukra mehet. A test kőkemény valláskritikát hoz: a saját szexualitásukkal küszködő lányok egy ponton túl nem tudják megkülönböztetni a valóságot és a képzelgést. A néző számára is nehézzé válik eldönteni, hogy Grace valóban prófétává válik-e, jelenések formájában nyilatkozik-e meg a táncoslányoknak, és misztikus, természetfeletti horrort nézünk-e, vagy mindenki flepnis, és a fiatalok agyára ment a bűntudat és a túltolt drogozás.
A játékidőt tekintve az 50-60 perces, nyolc részes sorozat feszesebben is ütősebb és kevésbé csapongó lehetett volna, a sok töltelék ellenére viszont a queer pánikot rendkívül jól adja el ez a Netflix-széria. Kapaszkodik az Eufóriába, a neonfények és a világítás erősen megidézi azt, de a kiakasztó tinédzserdrámát úgy öltözteti át, hogy néhány hommage-nak is beillő jelenettől eltekintve teljesen más a végeredmény. Hogy jobb-e, elgondolkodtatóbb-e, azt mindenki döntse el maga – sokaknak biztosan olyan guilty pleasure lesz, amilyet rég nem kaptunk a tévéipartól.
A test szinkronnal és magyar felirattal nézhető meg a Netflixen.
