Meghalt Finta László, a Nyitott Műhely alapítója
Életének 62. évében elhunyt Finta László, a budapesti Nyitott Műhely alapítója – közölték munkatársai a hely Facebook-oldalán. „Mély fájdalommal tudatjuk mindenkivel, aki ismerte és szerette, hogy Finta Laci elhunyt” – írta András Tamara és Csoboth Dorka. A munkatársak a megemlékezésről és a temetésről később adnak tájékoztatást. A Nyitott Műhely határozatlan ideig zárva tart.
Finta László a magyar irodalmi élet meghatározó alakja volt, a Ráth György utcai hely több mint negyedszázadon át adott otthont könyvbemutatóknak, felolvasásoknak, koncerteknek és kiállításoknak. A helyet 2000 januárjában egy festészeti kiállítással nyitotta meg, híre pedig szájról szájra terjedt. Amikor 2024-ben interjút adott a Kultúra.hu-nak, már az ötszázadik kiállítás képei voltak a falakon. Finta arról is beszélt, hogy Esterházy Péter élete végéig támogatta a helyet.
Írók, költők és az irodalmi élet más szereplői sorra emlékeznek meg róla a közösségi médiában. Szabó T. Anna verssel búcsúzott, és felidézte, hogy két nappal korábban a Nyitott Műhely közelében autózott el, ahol minden ablak csukva volt. „Még egy ilyen ember nem lesz, aki így odaad mindent magából, nekünk” – írta. Dragomán György szerint „hozzá mindig hazamentünk”. Juhász Anna, az Irodalmi Szalon oldalán arról írt, hogy Finta Laci jelenléte annyira természetes volt, hogy elképzelni sem lehetett, milyen lesz nélküle, és az Irodalmi Szalon elindításakor hozzá és Kéri Piroskához fordult. „Nekem egyfajta minta és mester volt – ma is az” – fogalmazott.
Karácsony Gergely főpolgármester is a Facebookon búcsúzott tőle. Szerinte nem a Nyitott Műhely volt az intézmény, hanem maga Finta Laci. „Ha egy marslakónak el kéne magyarázni, hogy mit jelent az a szó, hogy kultúra, elvinném a Nyitott Műhelybe, Lacihoz” – írta, hozzátéve, hogy Finta számára a kultúra mindenekelőtt emberséget jelentett. Felidézte azt is, hogyan fogadta őt Finta a Ráth György utcai alagsorban: megölelte, ő pedig az étel illatát érezve úgy érezte, hogy hazaért. „Vigyázott ránk. Mi viszont nem vigyáztunk rá, igaz, nem is nagyon hagyta. Iszonyúan fogsz hiányozni, drága Barátom!” – írta a főpolgármester.
Finta László 2025 januárjában a Parnasszus költészeti folyóirat lapszámbemutatóján is vendégül látta a közönséget, annak ellenére, hogy a falakon még látszottak a decemberi elektromos tűz nyomai. A pult mögött állt, éppen bort töltött az egyik vendégének. Amikor valaki azt javasolta neki, hogy hagyja meg a tűz nyomait, azt felelte: „Hamarosan nekiállok lepucolni a falat.” Akkor fontosabbnak tartotta, hogy folytatódjanak a programok, és legyenek tiszta edények.
Szeptemberben arról írt, hogy a növekvő költségek miatt veszélybe került a Nyitott Műhely működése. Elfáradt, és olyan fiatalokat keresett, akik fokozatosan átvennék tőle a helyet. „Lélek kell, lelkek kellenek. Az enyém helyett” – fogalmazott Finta. A leendő házigazdáktól mindenekelőtt szeretetet és tiszteletet várt azok iránt, akik otthon érezték magukat a Műhelyben, akár fellépőként, akár vendégként.
