Kiállítás nyílt a brit királyi család legnagyobb bajkeverőjéről
Sophia Duleep Singh hercegnő és családja nőtagjainak életéről nyílt kiállítás, amely november 8-ig tekinthető meg a londoni Kensington-palotában. A Pandzsáb utolsó hercegnői című tárlat hat nő életét állítja középpontba: a három Singh nővért, Sophiát, Catherine-t és Bambát, édesanyjukat, Bamba Müller maharánit, apai nagyanyjukat, Jind Kaur régens-maharánit, valamint Sophia keresztanyját, Viktória brit királynőt.
A Szikh Birodalom utolsó maharadzsájának lánya és Viktória királynő keresztlánya még Winston Churchillnek is fejfájást okozott a nők szavazati jogáért való harcias kiállásával, példamutatása pedig elősegítette az indiai nők egyenlőségének előmozdítását is.
A Szikh Birodalom elvesztése
A történet jóval Sophia hercegnő 150 évvel ezelőtti születése előtt kezdődött, amikor apja ötévesen trónra került a Szikh Birodalomban. Helyette anyja, Jind Kaur özvegy maharáni kormányzott, azonban az észak-indiai állam elveszítette az angol–szikh háborúkat a Brit Kelet-indiai Társasággal szemben. Jind Kaurt bebörtönözték, és csak 13 év múlva találkozhattak újra.
A tízéves trónfosztott maharadzsát brit család gondjaira bízták, majd később Nagy-Britanniába költözött, ahol összebarátkozott Viktória királynővel és Albert herceggel. Mivel minden indiai vagyonát államosították, a brit India Hivatal nyugdíjazta azzal a feltétellel, hogy nem politizál.
Indiai pompa Suffolkban
A maharadzsa Bamba Müllerrel kötött házasságából hét gyermek született. A család kifelé fényűző életmódot folytatott, valójában azonban anyagi gondokkal küszködött, a maharadzsa szerencsejáték-függősége miatt adósságaik halmozódtak. Az India Hivatal végül a kastély eladására kötelezte a maharadzsát.
Amikor a maharadzsa Indiába akart hazatérni, hogy visszakövetelje vagyonát, a családot Jemenben letartóztatták. A maharánit és a gyermekeket hazaszállították, a maharadzsa pedig Párizsban telepedett le. A maharáni és gyermekei gyakorlatilag hajléktalanok lettek, végül az India Hivatal biztosított nekik szállást.
Szüfrazsettként a nők jogaiért
1898-ban Viktória királynő a londoni Hampton Court-palota birtokán lévő Faraday-házat adományozta keresztlányának. Sophia hercegnő 1903-ban és 1907-ben titkos utazást tett Indiába, ahol szembesült az indiai szegénység valóságával. Hazatérve 1909-ben a nők szavazati jogáért harcoló mozgalom vezető alakja lett, és szüfrazsettcsoportokat finanszírozott.
Adófizetést is megtagadott, amivel Winston Churchill belügyminisztert és V. György királyt is felbosszantotta. Az 1911-es népszámláláson sem vett részt, azzal érvelve, hogy ha a nők nem szavazhatnak, akkor nem is számítanak. Bár végrehajtás indult ellene, és lefoglalták ékszereit, azokat a mozgalom támogatói visszavásárolták és visszaadták neki.
Öröksége
Sophia hercegnő egész életében támogatta az indiaiakat, különösen a nőket, és szoros kapcsolatot alakított ki a londoni szikh közösséggel. Az I. világháború alatt önkéntes nővérként sebesült indiai katonákat ápolt a Brit Vöröskeresztnél. 1924-ben a nővérek indiai látogatása lendületet adott az indiai női egyenjogúsági mozgalomnak. A II. világháború alatt Catherine hercegnővel zsidó menekülteknek segítettek szállást és munkát találni Nagy-Britanniában.
A maharadzsa minden gyermeke törvényes utód nélkül halt meg, ezzel véget vetve a szikh császári család vérvonalának.
