Jogerős ítélet: állami tulajdonba kerültek a Pozsonypüspöki telkek a Benes-dekrétumok alapján
Precedensértékű per zárult le Pozsonyban a Benes-dekrétumok kapcsán. A Pozsonyi Kerületi Bíróság másodfokon a szlovák állam javára döntött, így állami tulajdonba kerültek a Pozsonypüspöki területén fekvő, több mint 1,5 millió euró értékű telkek.
A földterületeket Géhry Terézia örökösei 2018-ban jogerős hagyatéki határozattal szerezték meg. A telkeken időközben megépült a Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya, ezért a család kártalanításra tartott volna igényt. A Szlovák Földalap pert indított az állami tulajdonjog megállapításáért, a kereset a Benes-dekrétumokon alapult, amelyek a második világháborút követően lehetővé tették a német és magyar nemzetiségű lakosság vagyonának elkobzását a kollektív bűnösség elvéből kiindulva.
A szlovák állam arra hivatkozott, hogy a vitatott földterületeket már 1945-ben elkobozták, így azok később sem képezhették volna az örökhagyó, illetve örökösei tulajdonát. Az elsőfokú bíróság még az örökösöknek adott igazat, a másodfokú ítélet azonban megváltoztatta a döntést, noha az állam nem tudott bemutatni az ingatlanokra vonatkozó korabeli elkobzási határozatot. A bíróság közvetett dokumentumok alapján is bizonyítottnak tekintette, hogy a földek már 1945-ben állami tulajdonba kerültek. Az örökösök ügyvédje, Tomás Plank rendkívüli jogorvoslati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen.
A jogvédő szerint kirakatperről van szó
Orosz Örs felvidéki jogvédő aktivista, Nyitra megyei önkormányzati képviselő az ügyet a Benes-dekrétumokra alapozott mai földelkobzások kirakatperének nevezte. Rámutatott, hogy az örökösök jogerősen megszerezték a földet, és adót is fizettek utána, mégis elveszítették a jelenlegi áron mintegy kétmillió eurót érő vagyont.
A jogvédő szerint a család története jól mutatja a háború utáni kollektív jogfosztás ellentmondásait. Az egykori tulajdonos hat gyermeke közül kettőt németként telepítettek ki Németországba, egyet pedig magyarként Magyarországra. Végül a család magyarországi ága indított pert a földterületért.
Orosz Örs aggályosnak tartja, hogy ebben az ügyben még a korabeli elkobzási határozatot sem tudták bemutatni. Szerinte az ítélet veszélyes precedenst teremthet, hiszen a háború utáni, magyarokat és németeket érintő jogfosztó intézkedésekre hivatkozva más örökösök vagyonát is elvehetik. Szavai szerint, ha az ítéletet tágabban értelmezik, ilyen alapon tulajdonképpen minden felvidéki magyar bármilyen vagyonát el lehetne kobozni.
Felidézett egy másik pozsonypüspöki esetet is, amelyben a bíróság annak ellenére alkalmazta az egykori elkobzás jogkövetkezményeit, hogy a tulajdonos még a dekrétumok kihirdetése előtt meghalt, leszármazottait pedig szlovák nemzetiségűként anyakönyvezték.
Mintegy hétezer telket koboztak el
Közlése szerint 2017 és 2026 áprilisa között – a Matovic-kormány időszakát leszámítva, amikor leállították a folyamatot – mintegy hétezer telket koboztak el a Benes-dekrétumokra hivatkozva. Hozzátette, a földelkobzások folytatódhatnak, különösen az új közlekedési beruházások, például a gömöri R7-es gyorsforgalmi út építésével kapcsolatban.
A Szlovák Földalap gyakorlatának hátterében Orosz Örs gazdasági lobbicsoportok befolyását gyanítja. Bírálta azt a szlovák jogszabályt is, amelyet szájkosártörvénynek nevezett, mert az korlátozza a Benes-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezését. Emlékeztetett, a Fico-kormány azután nyújtotta be ezt a javaslatot, mert az ellenzék a dekrétumok szülte abszurd helyzet rendezését követelte.
A Benes-dekrétumok körüli vita a rendszerváltás óta folyamatos
A téma tavaly év végén került ismét a közbeszéd fókuszába, amikor a szlovák parlament elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében a dekrétumok bírálata is büntethető. A döntéssel szemben komoly tiltakozás bontakozott ki Szlovákiában és Magyarországon is. A jogszabályt a Tisza Párt elfogadhatatlannak nevezte, és a lehető legerősebb diplomáciai választ helyezte kilátásba a felvidéki magyarokat fenyegető szlovák jogszabályra.
Magyar Péter december végi Facebook-bejegyzésében azt írta: ha Szlovákia nem tartja be az uniós jogot, ha a felvidéki magyarságot kollektíven büntető jogszabályokat tartanak hatályban, ha ezekre hivatkozva elveszik magyar emberek földjét, vagy éppen börtönnel fenyegetik őket, akkor Szlovákia nagykövetének nincs helye Magyarországon. A választási győzelem után Magyar Péter telefonon tárgyalt Robert Fico szlovák kormányfővel, akitől garanciát kért, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, valamint hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására a Benes-dekrétumokra hivatkozva.
A Benes-dekrétumokra alapozott újabb ítélet kapcsán a Külügyminisztériumhoz intézett kérdésekre adott válaszok után a cikk frissítésre kerül.
