Vészjósló lemaradásban Magyarország, pedig Nyugat-Európa már felkészült
Egyre több áramot fogyasztanak a háztartások, az ipar és a közlekedés, miközben maga a villamosenergia-rendszer sem arra a világra készült, amely most formálódik. Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetője szerint Magyarország lemaradásban van az okosmérők kiépítésében, egyes térségekben pedig már a hálózati kapacitások szűkössége akadályozza új termelők csatlakozását.
Európa energiaellátása olyan átalakulás előtt áll, amelyhez foghatót évtizedek óta nem látott a villamosenergia-ipar. Miközben az energia ára Európában jelentősen megemelkedett, egyre több területen válik meghatározóvá a villamos energia használata. Jelenleg a teljes energiafelhasználás 23 százalékát teszi ki a villamos energia, ezt azonban 2040-re 46 százalékra akarják emelni az EU-ban. Vagyis alig másfél évtized alatt megduplázódhat a villamos energia súlya.
A háztartásokban is láthatók a változás jelei: terjed a légkondicionálás és az elektromos fűtés, miközben egyre több háztartás maga is termel villamosenergiát napelemekkel. A kisfeszültségű hálózatot eredetileg nem erre a működésre tervezték. Korábban nyolc-kilenc nagy erőmű adta az energiát, ma ez már nem reális – mondta Balasa. Egyszerre változik a fogyasztás és a termelés szerkezete, a hálózatnak pedig alkalmazkodnia kell.
Hasonló nyomást jelent az elektromos közlekedés terjedése. Az autótöltés teljesítményigénye a néhány kilowattos megoldásoktól eljutott a 400 kilowattos egyenáramú töltőkig, és már a megawattos technológia is megjelent. Az ipar energiaéhsége szintén növekszik, egyes helyeken a meglévő kapacitások már nem elegendők. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az energiatermelés is új bizonytalanságokkal szembesül: az alacsony vízállás a vízerőműveket is érintheti, a nap- és szélenergia pedig időjárásfüggő.
A hálózat fejlesztése ezért kulcskérdéssé válik. Balasa szerint a kisfeszültségű hálózatot átláthatóbbá kell tenni, érzékelőkre és folyamatos monitorozásra van szükség. Vannak olyan körzetek, ahol új termelési kapacitást azért nem lehet a hálózatra kapcsolni, mert nincs elegendő hálózati kapacitás. Az okosmérők terén Magyarország egyértelműen le van maradva. A digitalizációval a kibervédelem szerepe is felértékelődik.
Egy autó- vagy kamiontöltő állomás telepítésénél nem a töltő jelenti az elsődleges problémát, hanem az, hogy miként lehet megtáplálni – mondta Balasa. A hálózatfejlesztés sorrendje gazdasági döntéssé válik. Az ipari fogyasztók szerepe is megváltozhat: egy nagyobb üzem bizonyos helyzetekben vissza is tud termelni, az akkumulátoros tárolással pedig rugalmasságot biztosíthat. Az aggregátorok és energiaközösségek révén sok kisebb kapacitás összehangolva képes reagálni a hálózat aktuális helyzetére.
A Siemens világszerte dolgozik elosztóhálózati automatizálási projekteken, digitális platformok telepítésén, kibervédelmi fejlesztéseken és alállomás-beruházásokon. Itthon naperőművek szabályozásával, ipari fogyasztók mellé telepített napelemparkokkal és akkumulátoros rendszerekkel kapcsolatos megbízásokon dolgozik. Az ipari szereplők számára az energia rendelkezésre állása versenyelőnnyé vált.
Nyugat-Európában az okosmérők lefedettsége már 96 százalék körül jár, ami lehetővé teszi a fogyasztói szintű üzemzavar- és terhelésfigyelést. Magyarországon a nagy ipari beruházások jelentették az elmúlt évek egyik legerősebb hajtóerejét, több nagy autóipari fejlesztés teljes villamosenergia-infrastruktúrájában részt vettek.
Balasa szerint Nyugat-Európában már a következő öt év technológiáit tervezik: egyenáramú hálózatok, adatközpontok új energiaellátási modelljei és megawattos töltési rendszerek vannak a tervezőasztalon. Nálunk ezek egy része még nincs a tervezőasztalon. A legnagyobb kockázat nem feltétlenül az, hogy ma nincs elegendő pénz, hanem az, hogy mire a források rendelkezésre állnak, készen lesznek-e azok a tervek, amelyek alapján a megfelelő helyre lehet irányítani őket.
