Veszélyes hivatás: a futballedzők egészsége a tét
A Bundesliga címvédő Bayern München vezetőedzőjéhez, Vincent Kompanyhoz október 23-án mentőt kellett hívni, miután összeesett a klub edzőközpontjában. A 40 éves tréner azóta kórházban lábadozik, állapota a hírek szerint stabil. Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a nagy nyomás alatt dolgozó labdarúgóedzők egészsége súlyos károkat szenvedhet, ha nem figyelnek a jelekre. Kompany a tartalékcsapat edzésének figyelése közben esett össze, legyengült szervezetét vírus támadta meg, és állítólag napi 18 órát dolgozott. A Bayern most azt kérte tőle, kizárólag a felépülésre koncentráljon.
Emberek, elvárások, eredménykényszer
Egy keretben akár 20-25 eltérő hátterű játékos is lehet, akiknek az elvárásait, egóját és lelkiállapotát egyszerre kell kezelni. Ehhez jön a szakmai stáb, a tulajdonosok, a sportigazgató és a szurkolók, akikkel szintén folyamatosan kapcsolatot kell tartani. Az állandó eredménykényszer miatt egy rosszabb periódus után az edző könnyen lapátra kerülhet, pedig a meccseket sérülések, bírói ítéletek és a szerencse is befolyásolhatják. A tréner a szurkolók dühével is szembetalálja magát, a média pedig a döntések megkérdőjelezésével terheli az idegrendszerét. A meccsszám emelkedésével sok időt tölt távol otthonról, a videóelemzések késő éjszakáig tarthatnak, a sűrű naptár rendszertelen alváshoz és étkezéshez vezet.
Tragédiák a kispadon
Ralf Rangnick 2011-ben mindössze hat hónappal a Schalke 04 átvétele után azonnali hatállyal távozott, mert kiégett és féltette az egészségét. A skót Jock Stein 1985-ben a cardiffi Ninian Parkban kapott szívrohamot a kispadon egy világbajnoki selejtező végén, és hiába érkezett gyors orvosi segítség, életét nem tudták megmenteni. Gérard Houllier 2001 októberében a Leeds United elleni mérkőzés szünetében panaszkodott erős mellkasi fájdalmakra, aortarepedést állapítottak meg nála, életmentő szívműtétet hajtottak végre, utána öt hónapig nem ülhetett le a kispadra. Joe Kinnear 1999 márciusában a Wimbledon menedzsereként a Sheffield Wednesday elleni mérkőzés előtt kapott szívrohamot, majd júniusban lemondott. Sam Allardyce 2009 novemberében szívműtéten esett át egy beszűkült koszorúér miatt, három mecset kellett kihagynia. Mladen Zizovic 2025 novemberében a Mladoszt Lucsani elleni bajnoki 22. percében esett össze szívroham következtében, és a kórházba tartó úton életét vesztette.
Az Aranycsapat középhátvédje, Lóránt Gyula 1981-ben a görög PAOK Szalonikit irányította, és az Olympiakosz elleni rangadó 76. percében kapott szívrohamot. Szalai Ádám, a magyar válogatott korábbi csapatkapitánya a 2024. novemberi, amszterdami Nemzetek Ligája-mérkőzés hatodik percében lett hirtelen rosszul a kispadnál, a találkozót félbeszakították, őt kórházba vitték, és még aznap este üzent, hogy jobban van.
A megelőzés a kulcs
Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke szerint Kompany a kórházból kikerülve ott folytathatja, ahol abbahagyta, amennyiben pontosan azonosítják a rosszullét okát. Mint mondta, 40-50 év felett gyakrabban alakulhatnak ki szív- és érrendszeri betegségek, ezért fontos a rendszeres szűrés, a vérnyomás, a testsúly, a koleszterin- és a vércukorszint ellenőrzése. Az ájulás súlyos tünet, de pontos diagnózis mentén beállított gyógyszerekkel a páciens visszatérhet a korábbi életviteléhez. Az orvostudomány már ott tart, hogy a profi sportolók és edzők ilyen esetek után is visszatérhetnek a pályára vagy a kispadra, ahogy Christian Eriksen is folytatta karrierjét az összeesése után beültetett defibrillátorral.
