Levéltáros szakszervezet: politikai nyomás vezetett az ügynökakták hibás nyilvánosságra kerüléséhez
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szerint politikai nyomásra, a Tisza Párt választási ígéretének teljesítése érdekében kerülhetett sor az állambiztonsági iratok gyorsított nyilvánosságra hozatalára – áll a szervezet keddi közleményében. Az érdekképviselet hangsúlyozta: a politikai beavatkozás visszafordíthatatlan károkat okozhat, ezért a szakmai döntéseket a szakemberekre kell bízni.
A magyar levéltári dolgozók többségét képviselő szakszervezet közleményben állt ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) munkatársai mellett, és elismerte a levéltárosok magas színvonalú szakmai munkáját, annak ellenére, hogy az intézményben jelenleg nincs saját alapszervezete. A közlemény szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának körülményei komoly aggályokat vetnek fel.
„Információink szerint kimondottan politikai kérésre, a Tisza Párt vállalásának teljesítése érdekében került sor az ÁBTL-ben őrzött »ügynökakták« néven futó levéltári anyag gyors nyilvánossá tételére” – fogalmazott a KKDSZ. Az érdekképviselet leszögezte, hogy alapvető fontosságúnak tartja a múlt hiteles feltárását, a történelmi dokumentumok kutathatóságát és a lehető legszélesebb körű hozzáférés biztosítását, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a politikai hatalomnak nem szabad közvetlenül beavatkoznia a kulturális intézmények szakmai működésébe.
„Elvárjuk, hogy a közös múltunk anyagainak megőrzéséhez a mindenkori kormány biztosítsa a megfelelő tárgyi és anyagi feltételeket, de a politika egyszer és mindenkorra vonuljon ki a tudományos életből a közgyűjteményi és közművelődési területen, és bízza a szakmai anyagokat a szakmai szereplőkre!” – hangsúlyozta a szakszervezet.
A KKDSZ szerint az ügy jól példázza, hogy a politikai beavatkozás akkor is súlyos következményekkel járhat, ha mindössze egy dokumentum, lista vagy adatbázis mielőbbi közzétételének sürgetéséről van szó. Az ilyen nyomásgyakorlás az érdekképviselet szerint akár visszafordíthatatlan károkat is okozhat. A szakszervezet együttérzését fejezte ki mindazokkal, akik vétlenül érintettek az ügyben, legyenek akár az ÁBTL munkatársai, akár a nyilvánosságra hozott adatok miatt megbélyegzett személyek.
Megfigyelők és megfigyeltek adatai együtt kerültek ki
A november 4-én indult Nyitott Akták oldalon a kommunista diktatúra több tízezer állambiztonsági hálózati személye mellett számos soha be nem szervezett vagy megfigyelt ember adatai is nyilvánosságra kerültek. A hiba akkor került napvilágra, amikor kiderült: Lezsák Sándor neve is szerepel a portálon. Az MDF alapítójának, a nyolcvanas évek és a rendszerváltás korszakának egyik ikonikus ellenzéki vezetőjének adatait a mágnesszalagokon találták meg és hozták nyilvánosságra.
Az ÁBTL közölte: a politikus neve egy súlyos hiba miatt kerülhetett fel a honlapra, valójában az állambiztonság által megfigyelt célszemély volt. Az intézmény vezetője, Cseh Gergő Bendegúz elismerte, hogy nem csak Lezsák, de a diktatúra számos más megfigyelt áldozata is felkerülhetett az adatbázisba, ennek kapcsán pedig fel is ajánlotta lemondását.
Az ügy az Országgyűlésben is szóba került, ahol a Fidesz és a Mi Hazánk élesen bírálta a kormányt a fiaskó miatt, a miniszterelnök ugyanakkor leszögezte: az ÁBTL az Országgyűlés és nem a kormányzat ellenőrzése alá tartozik. Toroczkai Lászlónak válaszolva Magyar Péter úgy fogalmazott: „Az a felelős, aki ezt a hibát elkövette, azt persze érdemes megvizsgálni, hogy véletlenül követte-e el, vagy nem esetleg azért, más megbízásából, hogy megpróbálja hitelteleníteni ezt az egész dolgot, nyilván ki fog derülni.”
