Két perc alatt ért véget a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése az ügynökakták botrányáról
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala körüli botrány Lezsák Sándor téves besorolásával robbant ki, és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatójának lemondásához vezetett. Cseh Gergő Bendegúz hétfőn a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt adott volna számot a 164 hibásan feltüntetett névről, ám a testület határozatképtelensége miatt a hivatalos meghallgatás mindössze két percig tartott.
A Tisza képviselői előre jelezték, hogy nem vesznek részt az ülésen, így csak a két fideszes képviselő, Hegedűs Barbara és Horváth László, valamint a Mi Hazánk elnöke, Apáti István képviselte a bizottságot. Apáti szerint a kormánypárti képviselők nem tettek eleget törvényi kötelezettségeiknek azzal, hogy nem jöttek el. A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila saját akaratából jelezte részvételét. Az ülést Apáti berekesztette, majd nem hivatalos, kötetlen eszmecserét javasolt, ahol a sajtó is kérdezhetett.
Cseh az időhiányt, a mágnesszalagok rossz állapotát és az adatok hibás kódolását nevezte meg a tévedés okaként. Elmondta, hogy az adatbázist október 3-án kapták meg, egy hónap alatt hozták létre, és az utólagos ellenőrzésre nem maradt idő. A hibáról való értesülést követően azonnal levették az érintett neveket, és elnézést kértek. A levéltár informatikai, emberi és pénzügyi támogatást is kapott a kormányzattól. A problémát az okozta, hogy a 60 ezer név között elrejtett kétbetűs kód, amely a megfigyelteket jelölte, nem ott szerepelt, mint a többi esetben, így 164 esetben nem sikerült elkülöníteni őket.
Hegedűs Barbara felháborítónak nevezte az ügyet, a politikai felelősök kilétét firtatta, és azt kérdezte, éreztek-e nyomásgyakorlást a kormány részéről. Cseh válaszában hangsúlyozta, hogy a miniszterelnökkel mindössze kétszer találkozott, és semmiféle nyomásgyakorlást nem érzékelt. Péterfalvi Attila közölte, hogy a hatóság eljárást indít az ügyben, és az egész folyamatot vizsgálni fogja, nemcsak a hibás neveket.
Lezsák Sándor ügye indította el a botrányt
A botrány az ügynökakták 2026. november 4-i nyilvánosságra hozatalát követően kezdődött. A nyitottaktak.hu adatbázisban a volt MDF-alapító és fideszes országgyűlési képviselő neve a hálózati személyek között jelent meg. Lezsák határozottan visszautasította az ügynökvádat, hangsúlyozva, hogy ő megfigyeltje volt a kommunista állambiztonságnak. November 5-én az ÁBTL elismerte, hogy informatikai hiba történt: Lezsák neve valóban szerepelt a mágnesszalagokon, de megfigyeltként. A hiba további 163 megfigyelt személy adatait is érintette, ezeket eltávolították, a levéltár és Magyar Péter miniszterelnök is bocsánatot kért.
Lezsák Anna fideszes képviselő a történtek teljes körű kivizsgálását, a felelősök megnevezését és az ÁBTL főigazgatójának távozását követelte, Lezsák Sándor pedig jelezte, hogy bírósághoz fordul. A Fidesz politikai felelősségvállalást követelt, Tarr Zoltán miniszter és a főigazgató lemondását sürgette, és felvetette a szándékos manipuláció lehetőségét is. Cseh Gergő Bendegúz pénteken reggel benyújtotta lemondását.
