Nem változnak a kormány céljai Baka András vétója után
Kármán András pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány megkezdte a köztársasági elnök kifogásainak elemzését, de az állami vagyon védelméről szóló törvény eredeti céljai nem változnak. A kormány továbbra is az állami vagyon védelmét, az állami finanszírozás kockázatainak csökkentését és az átláthatóság növelését tartja fontosnak, mivel a szabályozásra az esetleges vagyonkimentések megakadályozása és az állami vagyon feletti kontroll erősítése miatt van szükség.
A pénzügyminiszter hétfő este Facebook-bejegyzésben reagált arra, hogy Baka András köztársasági elnök nem írta alá az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelmét célzó törvényt, hanem előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz fordult. A miniszter azt írta, hogy a kormány megkezdte az államfő indítványának részletes elemzését, és hangsúlyozta, hogy a jogszabály eredeti céljai továbbra is változatlanok.
Biztosítani kell az állami vagyon, vagyis a magyar emberek közös vagyonának védelmét, mérsékelni kell az állami finanszírozással járó kockázatokat, és átláthatóvá kell tenni az állami finanszírozási formákat – emelte ki a tárcavezető. A kormány korábban azzal indokolta a törvény gyors elfogadását, hogy meg kell akadályozni az esetleges vagyonkimentési kísérleteket, valamint erősíteni kell az állami vagyon feletti kontrollt.
Baka András két rendelkezést kifogásolt
A köztársasági elnök két rendelkezést kifogásolt, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. Az első lehetővé tenné, hogy a zárt körű befektetési alapok befektetőinek 60 százaléka kikényszerítse az alapkezelő leváltását, ami a már működő, akár állami vagyont nem kezelő alapokat is érintheti. Az államfő szerint ez sértheti a jogbiztonságot, a bizalomvédelem elvét, a fennálló szerződések védelmét, valamint a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz való jogát.
A másik kifogásolt rendelkezés bizonyos esetekben mentesítené a jelentős befolyást szerző részvényeseket a kisebbségi részvényesek számára előírt vételi ajánlattételi kötelezettség alól. Baka András szerint ez gyengítheti a kisebbségi részvényesek tulajdonjogát és társasági jogi védelmét, különösen azokét, akik még a korábbi szabályozás alapján szerezték meg részvényeiket.
A törvény elfogadásának körülményeit is aggályosnak tartotta, mivel az Országgyűlés mindössze mintegy 26 óra alatt, szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül fogadta el a jogszabályt. Bár a törvény más rendelkezéseivel, köztük a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszüntetésével kapcsolatban nem látott olyan súlyos alkotmányossági problémát, amely indokolta volna az Alkotmánybírósághoz fordulást, figyelmeztetett az állami beavatkozás pénzügyi piacokra gyakorolt kockázataira. Véleménye szerint az ilyen intézkedések alááshatják a magyar pénzügyi rendszerbe és a piaci működés feltételeibe vetett hazai és nemzetközi bizalmat.
Az Alkotmánybíróság feladata annak eldöntése, hogy a kifogásolt rendelkezések összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel.
